Skip to main content

Tisztelt Főszerkesztő Úr!

(Hamza Gábor)

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Meszerics Tamás: A politikai manipuláció és a mögöttes normák (2003. november)


Érdeklődéssel olvastam Meszerics Tamás „A politikai manipuláció és a mögöttes normák” című tanulmányát (Beszélő, 2003. november). Sajnos a 21. oldalon súlyos tévedést fedeztem fel. A szerző i. e. 100 körülre datálja ifjabb Plinius egyik levelét. Ifjabb Plinius i. sz. 62-ben született és i. sz. 113 körül halt meg, tehát a kérdéses epistola i. sz. 100 körül (200 évvel a Meszerics Tamás által megjelölt időpontnál!) keletkezett.

A jövőben szívesen állok rendelkezésre az ókort is érintő tanulmányok talán feleslegesnek nem tűnő lektorálásánál.

Tisztelettel:
Hamza Gábor
tanszékvezető egyetemi tanár








Hivatkozott cikkek

Dialógus a szakadékban

Megjelent: Beszélő folyóirat, 2004. január, Évfolyam 9, Szám 1


Hasonló cikkek

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon