Skip to main content

Beszélő folyóirat, 2004. január, Évfolyam 9, Szám 1

Tóth Krisztina: Elégia

Eörsi János: A költekezés ára

Dobrovits Mihály: Uralkodik, de nem kormányoz

A második szocialista–szabad demokrata koalíció első másfél éve

Zolnay János: A mediánszavazó meghódítása

Az elmaradt jóléti fordulatról

Pap András László: Csak az menjen ornitológusnak, aki madár?

Adalékok az etnikai hovatartozás és a kisebbségi regiszter alkotmányos kérdéseihez

Fleck Zoltán: Jogállami intézmények és alakítóik

Eörsi László: Dudás József és ’56

Kozák Gyula: Végső búcsú Légrády Pétertől

Dus Polett - Legát Tibor: A cigányellenesség méréséről

Babusik Ferenccel, Horváth Aladárral és Karácsony Gergellyel beszélget Dus Polett és Legát Tibor

Balázs László Kristóf: „Semmiben nem nyújt új vagy más leírást a térről és az időről”

E. Szabó Lászlóval a relativitáselméletről beszélgetett Balázs László Kristóf

Kálmán C. György: A civilek bajnoka

Péterfy Gergely: Néma tartomány

Perccet

György Péter: Az utópia ígéretéről a heterotópia bizonytalanságáig

Tér és Hely – az esztétikai tapasztalat lehetőségei a globalizáció korában

Bárány Tibor - Hardi János - Molnár Cecília Sarolta: „A kronológia nem szavatol az irodalomtörténet-lady biztonságáért”

Arató Lászlóval, a Magyartanárok Egyesületének elnökével Bárány Tibor, Hardi János és Molnár Cecília Sarolta beszélget

Galántai Zoltán: Galileitől Kopernikuszig

(Hamza Gábor): Tisztelt Főszerkesztő Úr!

(Eva S. Balogh): [Olvasói levél]

(Elek Tibor): ’Ne kavarjuk má’ a fekáliát!

Nyílt levél T. D.-nek

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon