Skip to main content

[Olvasói levél]

(Eva S. Balogh)

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Kende Tamás: A Nagy Terv, avagy kik azok a kommunisták (2003. december)


Érdekes írásába (A Nagy Terv, avagy kik azok a kommunisták) egy kisebb hiba csúszott. Ezt írja: „Kelet-Európa újkori és korabeli kortárs történetének két generáción át leghatásosabb angol politikus-történésze, az idősebb Seton-Watson szintén 1953-ban adta ki a témára vonatkozó alapművét.” Ezt a könyvet nem az idősebb Seton-Watson (R. W. Seton-Watson), hanem fia, Hugh Seton-Watson írta. A cím sem egészen helyes: Nem „historycal”, hanem „historical”.

Eva S. Balogh PhD. (Yale '74), History Department




Hivatkozott cikkek

Dialógus a szakadékban

Megjelent: Beszélő folyóirat, 2004. január, Évfolyam 9, Szám 1


Hasonló cikkek

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon