Skip to main content

Tisztelt Főszerkesztő úr!

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Szervezkedünk (Beszélő, 1991. 46. szám)


A Beszélő legutolsó számában megjelent egy cikk, amely etikátlan szervezkedéssel vádolt meg, melynek tárgya dr. Dornbach Alajos elnökké választásával volt kapcsolatos.

Szeretném elöljáróban leszögezni, hogy az újság csak a felhívás mellé szerkesztett levelet közölte le, amelyen adminisztrációs hiba folytán szerepel a kisvárosi érdekszövetség megjelölés és aláírás, valamint az aláírás alatt az elnöki megjelölés.

Sajnos időhiány miatt nem volt módom a mellékelt levelet aláírni, ezt támasztja alá, hogy „sk”-val jelent meg a levél.

Ha módomban lett volna, nyilván nem használom fel ezt a szervezetet ilyen célra. Elnökségem során soha nem próbáltam visszaélni a szervezettel vagy a szervezet nevével.

Mellékelten megküldöm a felhívás szövegét Önöknek, amelyhez a cikk szerint nem tudtak hozzájutni.

Úgy érzem, minden SZDSZ-es polgármesternek, minden SZDSZ-tagnak joga van a demokratikus játékszabályok szerint véleményt nyilvánítani a mindnyájunkat rendkívüli módon érintő kérdésben.

Kérem, hogy amennyiben módja van rá, közölje levelemet, mert nem állt szándékomban nem megengedhető eszközökkel befolyásolni az elnökválasztás eredményét.

Kérésem teljesítését köszönve

Jászberény, 1991. november 15.

Tisztelettel:

dr. Magyar Levente
polgármester

SZDSZ küldöttgyűlése

Tisztelt Küldöttgyűlés!

Mi, e levél aláírói, szabad demokrata polgármesterekként a párt szervezetén kívül dolgozunk.

A szavazópolgárok véleményét nagymértékben befolyásolja, hogy milyen vezető lesz az SZDSZ elnöke. Olyan személy elnökké választása lenne segítség a számunkra, akit a szavazópolgárok konszenzusteremtésre képes, kiszámítható politikusnak ismerhetnek meg. Véleményünk szerint dr. Dornbach Alajos, az Országgyűlés nagy tekintélyű alelnöke ilyen ember.

Kérjük a tisztelt Küldöttgyűlést, hogy az elnök személyére vonatkozó döntés meghozatalakor vegye ezt számításba.

Felelősségteljes munkájukhoz sok sikert kíván:
dr. Magyar Levente




































Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon