Z. G. [Zaválnij Georgij]

Nyomtatóbarát változat

Gagaúzia Moldávia déli részén fekszik: valaha Románia legelmaradottabb vidéke volt. A gagaúzok bevándorolt törökök, mára azonban teljesen elvesztették minden török kapcsolatukat és hátterüket. Az általános szétforgácsolódás e vidéken is kemény indulatokat szült. Nemrégiben a gagaúzok is megkezdték küzdelmüket nemzeti függetlenségükért, amelyet azonban leginkább Moldávia függetlenségével szemben határoztak meg. Mi sem mutatja jobban ezt az identitászavart, mint az, hogy a kikiáltott Gagaúz Köztársaságnak orosz az „államnyelve”. A legfőbb célja pedig az, hogy Moldávia maradjon része a Szovjetuniónak, írja alá a szövetségi szerződést. A klasszikus esettel állunk szemben: Moszkva központilag és belülről próbál nyomást gyakorolni valamely köztársaságára, jelen esetben Moldáviára. Gorbacsov Odesszából „ugrott át” néhány órára a közeli Moldáviába, s kertelés nélkül a moldáviai vezetőség tudomására hozta, hogy van lehetőség a köztársaság politikai stabilitásának megőrzésére, de csakis a Szövetségi Szerződés aláírása által.

A mostani események közvetlen ürügye a múlt vasárnapra kitűzött gagaúz parlamenti választás volt: a pattanásig feszült légkörben a gagaúzok és moldovánok közti további atrocitások megelőzésére rendkívüli állapotot vezettek be, amelynek megerősítésére a múlt hét végére megérkezett Satalin tábornok osztaga is. A gagaúzok a város körül felállított blokádon átengedték a deszantosokat, majd újra bezárták a város körüli gyűrűt. „A hadsereg velünk van” mondják a gagaúz és a szomszédos Ukrajnából érkezett önkéntesek. A moldáviai népfront vezetői mindennek ellenére igyekeznek békésen megoldani a konfliktust. Egyelőre tartózkodnak az erőszakos viszontválasztól. Úgy gondolják, mindent megtettek az elmaradott gagaúz terület fejlesztéséért, kulturális autonómiájának megteremtéséért. A moldáviai kormány legfőbb gondja most az, hogy visszafogja a lakosságot mindenféle önkényes, erőszakos akciótól – kaptuk a hírt kedden a moldáviai fővárosból.

• Külföld