Skip to main content

Beszélő hetilap, 43. szám, Évfolyam 2, Szám 51

(Szabó Eszter) - S. O. [Solt Ottilia]: [Olvasói levél és szerkesztőségi válasz]

(Németh József): Tisztelt Szerkesztőség!

Liberalizmus és kereszténység

(Harmatos Miklós): T. Szerkesztő Úr!

A bizalomról és engedetlenségről

efhá [F. Havas Gábor]: Meglett a nép!

F. Havas Gábor: Négy-öt IFA összehajol

Elcsábítva és elhagyatva

(T. Zselensky Péter) - A Beszélő: Benzinháború

Levél a Beszélő olvasóihoz

–eö– [Eörsi János]: A szakítópróba

Beszélő-beszélgetés Palotás Jánossal

E. J. [Eörsi János]: Interjú Forgács Pállal

Nagy W. András: „…te szülj nekem rendet…”

Beszélgetés a kormánypárti tüntetések egyik szervezőjével

Király Béla: Király Béla nyilatkozata

Szabó Miklós: A jogsértéshez való jog

: [Parlamenti utózöngék]

Pető Iván: Erős, alulról építkező érdekvédelmi szervezeteket

Orbán Viktor: A kormány félrevezette a közvéleményt

–szeg [Kőszeg Ferenc]: Fegyelmezett mulasztás

Tar Sándor: Az egyik és a másik ember

Csarnai Attila: Férfi az utca közepén

Vajna János: Római anzix

Gyurovszky S. László: Politikai mérlegpróba

Kiss Ilona: Kijev Kis Októbere

Z. G. [Zaválnij Georgij]: Új Karabah?

Balázs János: A megállapodás mérlege

Langmár Ferenc: Halvány remények és nagy terhek

: És közben a hajó elmegy

K. F. [Kőszeg Ferenc]: Benzinárrobbanás közgazdászszemmel

Beszélgetés Tardos Mártonnal

Kása Csaba: Aki szegény, ne tanuljon…

Szabó Júlia: Fehérvári kiállítások II.

Városi képtárak

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon