Nyomtatóbarát változat
Miután az illetékes szervek már sokszorosan alaptalannak nyilvánítottak minden vádat, amelyek ürügyén Hankiss Elemért és társait kisöpörték a Magyar Televízióból, Nahlik Gábor januárban ismét összeállított egy feljelentést a régi vádakból. Az ORFK központi vizsgálati osztálya március 18-án határozott a nyomozás megtagadásáról, de ezzel még nem zárul le az ügy, mert ez ellen a határozat ellen is panaszt lehet tenni. Az alelnök úr pedig mindent megtesz, amit lehet, s nem csupán azt, amit nem lehet.
A feljelentést ismertető és a nyomozás megtagadását indokló dokumentum fölöttébb alkalmas az olvasó szórakoztatására.
Nahlik a pénzügyminiszter által kiküldött könyvvizsgáló 1992. decemberi jelentésére hivatkozva állítja 1994 januárjában, hogy az MTV 700 millió forinttal kevesebb pénzt kapott a reklámbevételek után az IP Budapest Kft.-től, mint amennyi járt volna, miközben ugyanez a szakértő már 1993 januárjában megállapította, hogy az IP Budapest éppenhogy nem kevesebbet, hanem 302 millióval többet fizetett a kelleténél, s ezt a többletet a Nahlik vezette MTV 1993 folyamán már vissza is fizette!
A feljelentés megismétli többek között azt a vádat is, hogy a Mikrostúdió Kft. javára több mint 12 millió forintos jogtalan kifizetés történt, miközben az MTV új vezetése az elszámolások több hónapig tartó vizsgálgatása után 1993 áprilisában elismerte a követelés jogosságát, és a gazdasági főigazgató felkérte a Mikrostúdiót, hogy számlázzák le az összeget. Az MTV-t éppenséggel azzal érte anyagi veszteség, hogy egyoldalúan felmondta a Mikrostúdióval kötött szerződést, s emiatt 72 milliós kötbér terheli.
Az alelnöki vádirat szerint könnyelmű elődei rossz boltot csináltak, amikor közel 70 millióért megvették a Miami Vice sorozatot, az ORFK határozata viszont megállapítja, hogy „Amennyiben az MTV tartja magát a szerződésben vállalt kötelezettségéhez, akkor a reklám- és egyéb bevételek révén a vállalkozás nyereséges lehetett volna.” Csakhogy a szerződést az MTV Hankissék eltávolítása után azonmód megszegte, a sorozatot kivonta a főműsoridőből, utóbb már nem is szervezett rá reklámot, és nem is vetítette le a sorozat összes megvásárolt részét.
A feljelentés a Columbiával kötött szerződés kapcsán Bányai Gábor angol nyelvtudásának hiányosságaira is kitér. Hogy ez a büntetőjogilag a feljelentő szerint sem értékelhető szerződés miért került be a feljelentésbe, azt csak az sejtheti, aki hallotta már az alelnök urat angolul beszélni. Az alelnök úr talán csak azt a megnyugtató mondatot kívánta kihúzni az ORFK illetékeseiből, hogy „a hiányos angolnyelv-tudás… nem a bűncselekmények kategóriájába tartozik”. Kihúzta.
Ez a feljelentés sajnos csak feljelentésnek komolytalan. Stratégiának nagyon is komoly. A helyzet az, hogy minél több garancia és fölülvizsgálati lehetőség valószínűsíti, hogy az igazság végső soron érvényre jusson, annál messzebbre tolható az a végső sor, amelyen az igazság érvényesül. A bűnösség vélelmezhetősége is addig tart, ameddig az ártatlanság vélelme. Addig tart a törvényesség vélelme is. Ameddig a törvényesség vélelme tart, addig lehet szabadon törvénytelenkedni. A törvénytelenkedés eredményei visszafordíthatatlanná válhatnak, s a törvénytelenkedő számára többet érhetnek ezek az eredmények, mint amennyit – végső soron – fizetni kell értük. Törvényromboló stratégiát lehet építeni arra a feltételezésre, hogy a végső sor távolabb van vagy távolabbra tolható, mint a cél. Az, hogy a törvénytelenkedő jól számol vagy rosszul, önérdeke szempontjából helyesen határozza meg a célt vagy helytelenül, másodlagos kérdés. Hogy a törvénytelenkedő a rendelkezésére álló időben milyen intézményeket hogyan rombol le, az is másodlagos kérdés. A stratégiához képest másodlagos. A médiaháborúnak nem az a lényege, ami a Magyar Rádióval és a Magyar Televízióval történik, hanem az, hogy a kormány szigorú következetességgel a törvényromboló stratégia szabályait követi.
Friss hozzászólások
6 év 9 hét
8 év 35 hét
8 év 38 hét
8 év 38 hét
8 év 40 hét
8 év 40 hét
8 év 40 hét
8 év 42 hét
8 év 43 hét
8 év 43 hét