Skip to main content

Beszélő hetilap, 17. szám, Évfolyam 6, Szám 18

(Domány András): Legendák nélkül

(Nagy Balázs): Hogyan járt Csutoros Gergely?

Kis János:

eö [Eörsi János]: Elsőfokú május elsejei ajándék

: Leváltóláz

Kuncze Gábor és Tardos Márton „kormányzásra készülőben”

Révész Sándor: Az ember, aki maga a stílus

Balsai István az Országgyűlésben

(kőszeg): Szereztünk egy hírt

Solt Ottilia: A vihar kapujában

Ludassy Mária: Milyen is volt… II.

Révész Sándor: Vegyespereskedés

zzs [Zádori Zsolt]: Buldózer a keskeny pallón

[Zádori Zsolt]: Az MSZP–MSZOSZ-alku

Rainer M. János: …a megszólításokról és a megszólalásokról, Méray Tibornak 70. születésnapján

Bódis Gábor - Kolschitzky Gaszton - Takács M. József: Balladur: „A biztosíték én vagyok” / Gorazde pacifikálása / Hatalmi adok-veszek Karintiában

Horváth Jenő: Forza!

Gyurovszky S. László: Nincs visszaút?

Interjú Sona Cechovával, a Mosty (Hidak) című cseh–szlovák hetilap főszeresztőjével

: [A lap történetéről]

Milan Hladky: Optimista jelentés arról, hogy lassan Szlovákiában is működni kezdenek a dolgok

Szőke Zsuzsa: Miénk a székház, tiétek a lekvár!

A Nikextől a Hungária Televízió Alapítványig

Magyar Elemér: A privatizáció rációja

Lángh Júlia: Children horror picture show

Petri György: „Elejtem képzelt fegyverem”

Kiss Ilona: „Semmi dolgom a világ magyarázatával”

Jevgenyij Popovval beszélget Kiss Ilona

Jevgenyij Popov: Normális emberek

Bikácsy Gergely: Angolok

Szilágyi Andor: K, mint korrekció

Kováts Albert: Szinyei Merse Pál Társaság, 1920/1922

Sebők Zoltán: Önműködő festészet

Szabó Júlia: Piranesi

: Felhívás

Bán Zoltán András: Holmi, 1994/4.

borz [Bori Erzsébet]: Magyar Napló

’94 április 15.

[Kisbali László]: A kevélységről

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon