Skip to main content

Hírek


és választmánya ülést tartott[SZJ]. A JAK szeptember 23-án, a választmány 26-án ülésezett, mindkettő – érthetően – feszült s kissé hisztérikus légkörben.


Az alábbi levelet a New York Review of Books 1982. december 2-i száma alapján közöljük, fordításban. Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy Rényi Péter: Nem babra megy a játék c. cikkében (Népszabadság, 1982. december 11.) foglalkozik Konrád levelével.
 
A lengyelországi veszélyről

Nagy a veszélye, hogy a lengyel kormányzat kész helyzet elé készül állítani a világot a KOR (Társadalmi Önvédelmi Bizottság) szóvivői ügyében.





MOZGÓ VILÁG
szerkesztősége
1111 Budapest, Bertalan L. u. 26.
Telefon: 664-373,664-377

Tisztelt Olvasó!

Szeretnénk tájékoztatni, hogy a Mozgó Világ főszerkesztőjét, Kulin Ferencet 1983. szeptember 16-án tisztségéből felmentették. Bár korábban a kultúrpolitikai vezetés ígéretet tett a folyóirat-struktúrába nem avatkozik anélkül, hogy előzetesen erről az írószövetséggel ne tárgyalna, döntését az írószövetség állásfoglalása nélkül hozta meg.








néven új szamizdatvállalkozás indult. Első kiadványai: A Magyar Írók Szövetségének közgyűlése 1981. december 12–13-án; Nietzsche: Jón, rosszon túl; Mahátmá Gandhi: Az indiai szabadsághős könyve.


1982 második felében, előre nem látott okok miatt, elmaradtak a Hétfői Szabadegyetem előadásai. Kolossa Tibor agrártörténész, aki Hajnal István történetírói munkásságát ismertette volna, hosszas betegség után, október 6-án elhunyt. Tamás Gáspár Miklós az ún. népi–urbánus vitákról tartott volna előadásokat, ám időközben elvesztette egyetemi oktatói állását, és most könyvtárosként dolgozik, Csepelen – a változással járó hercehurcában nem tudott kellőképpen felkészülni, ezért október elején lemondta előadásait.

A Hétfői Szabadegyetem 1983.



A Hétfői Szabadegyetem 1983 első félévében Szilágyi Sándor tartott előadás-sorozatot Bibó István kevéssé ismert műve, illetve műveinek belső összefüggése címmel.


1982. október 12-én a Miskolci Járásbíróság 3. B. 699/1982-5.


Az alábbi olvasói levelet a londoni The Times 1982. november 13-i számából vettük át. Szerzője dr. William A. Lomax, a nottinghami egyetem Szociológiai Intézetének munkatársa, a Hungary, 1956 című könyv írója, amely a közelmúltban Krassó György fordításában és kiegészítő jegyzeteivel magyarul is megjelent a párizsi Magyar Füzetek kiadásában.

„Uram.



Előző számunk mellékletében hírt adtunk róla, hogy a Csongrád megyei pártbizottság 1982. X. 14-én felmentette tisztségéből Vörös Lászlót, a Tiszatáj főszerkesztőjét, X. 15-én pedig – a kulturális lapok főszerkesztőinek értekezletén – Tóth Dezső művelődési miniszter felszólította Kulin Ferencet, a Mozgó Világ főszerkesztőjét: „vonja le a szükséges személyi konzekvenciákat” a lapját ért eszmei-ideológiai bírálatokból. X. 22-én ülést tartott az írószövetség választmánya, s előzetes programjától eltérve, napirendre tűzte a két lap ügyét.


hogy 1983. május 11-én a Budapesti Rendőr-főkapitányság lezárta a dr. Demszky Gábor és társai ellen sajtóvétség alapos gyanúja miatt kezdeményezett nyomozást: a hat gyanúsított közül négyet rendőrhatósági megrovásban részesítettek. Úgy látszott, a lezárás célja csupán az, hogy szűkítsék a tervezett per vádlottainak számát A második nyilvánosság szervezői szolidaritási nyilatkozatot fogalmaztak, de még közlésére sem került sor, amikor 13-án Demszky Gábor és Nagy Jenő is megkapta a lezáró határozatot és a velejáró rendőri megrovást.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon