Demszky Gábor
Budapest V.
Bajcsy-Zsilinszky út 62.

Tisztelt Demszky Úr!

Az AB és az ABC budapesti független kiadóknál megjelent a Kanadában élő Faludy György Pokolbeli víg napjaim című könyve. A könyv 390.

A párt- és állami vezetés reformpolitikája azt mutatja, hogy a politikai és gazdasági struktúrában alapvető változásokra továbbra sem számíthatunk.

Alapvető változásokon a következőket értem:

– a kommunista párt hegemón szerepének megszüntetését;

– a tulajdon történelmileg kialakult értékének elismerését és tiszteletben tartását;

– az állam és az egyén közötti viszony újraértékelését, amelynek eredményeként a XX. századi 3.

A József Attila lakásszövetkezet 1966-ban alakult Budapesten a XIII. kerületben, 180 taggal. A közös ügyek intézésére 5 tagú igazgatóságot és 3 tagú felügyelő bizottságot – FB – választottak a szövetkezeti demokrácia szabályai szerint. Beléptek az érdekvédelmi szövetségbe is, és ezzel megindulhatott a szövetkezeti élet, melynek legfőbb eseményei az évente megtartott közgyűlések voltak.

Nyolc-tíz év után szükségessé váltak a felújítási munkák.

Változás… változtatni kell! mondja a párt. Tág értelmű fogalom. Egyáltalán – mit, miben? A dolgokat? Struktúrájukban? Összetételben, belső faktúrában? Jellegében, folyamatában? Állapotában, irányában? Mértékében? Intenzitásában? A valóságot? A valóóóóságot??? Általánosságban, összességében, általában?

A politikai alapelveket, az elméleteket?

A politikai intézményrendszert?

A pártirányítást? Államvezetést? Államigazgatást?

A jogrendet?

Tamás Gáspár Miklósnak

A történelem kritikus pillanataiban gyakran előfordul, hogy hosszú ideig nem vitatott eszmékről hirtelen felfedezi nem azt, hogy tévesek, hanem hogy használhatatlanok; és akkor csaknem mindenki látja, hogy ellentmondanak a józan észnek. Még a szerény szellemi képességekkel rendelkező emberek is egyszerre ráébrednek, hogy az eddigi feltételezéseknek nincs alapjuk.

A glasznoszty és a peresztrojka jelszavától visszhangzik a világ.

Fidesz-táncosok pénzgyűjtő akciója az osztrák fővárosban címmel cikk jelent meg a szervezet bécsi bemutatkozó látogatásáról a Népszabadság 1989. február 21-i számában, a 9. oldalon. Mivel magam is egyike voltam az est második, politikai részében szereplő négy fiatal demokratának, a Népszabadság cikke arra sarkallt, hogy a címben szereplő témákról megpróbáljam összefoglalni gondolataimat. Mielőtt hozzálátnék az említett cikk elemzéséhez, azt hiszem, néhány alapvető információt le kell szögeznem a Fideszről.

Úgy tűnik, hogy az egypártrendszerű szocializmus, a körülmények drámai alakulása miatt, kénytelen most politikai repertoárját kibővíteni néhány újabb trükkel.

Kezdetben volt a rémséges csengőfrász és az éjjel nesztelenül suhanó fekete autó. Később a pártfegyelem mumusa, a „kéz kezet mos” és a „mi kutyánk kölyke” mentalitás.

A „demokratizmus szélesítése” azonban újabb, már szolidabb, de nem kevésbé hatékony megoldásokat követelt a párttól, hogy monolitikus hatalmát megtarthassa. Persze már maga a kifejezés – demokratizmus – is alkalmas arra, hogy megtévessze az embert.

A fordulat éve előtt Magyarországon négy egyetemi fokozat volt, mely megfelelt az európai felsőoktatási hagyományoknak, és mint akkori eredményeink mutatják, eléggé hatékonyan is működött. A négy fokozat: a baccalaureatus, magistratus, doctoratus és licentiatus a legtöbb európai és néhány Európán kívüli földrészen ma is él és virágzik. Egykori magyar megfelelői az alapfokú és mesterfokú szakképzettséget, a tudományokban való jártasságot, valamint az előadások tartására való alkalmasságot tanúsították.

A kérdések:

1. Van-e Magyarországon cigánykérdés, és ha igen, miben látja annak lényegét?

2. Mik az okai a magyarországi cigánykérdésnek? A magyar társadalom minő jelenségei, a magyar cigányok, illetőleg nem cigányok minő társadalmi viszonyai, intézményei, tulajdonságai, szokásai azok, melyek szerepet játszanak a cigánykérdés előidézésében?

3.