Skip to main content

Témáinkhoz


A József Attila lakásszövetkezet 1966-ban alakult Budapesten a XIII. kerületben, 180 taggal. A közös ügyek intézésére 5 tagú igazgatóságot és 3 tagú felügyelő bizottságot – FB – választottak a szövetkezeti demokrácia szabályai szerint. Beléptek az érdekvédelmi szövetségbe is, és ezzel megindulhatott a szövetkezeti élet, melynek legfőbb eseményei az évente megtartott közgyűlések voltak.

Nyolc-tíz év után szükségessé váltak a felújítási munkák.



A párt- és állami vezetés reformpolitikája azt mutatja, hogy a politikai és gazdasági struktúrában alapvető változásokra továbbra sem számíthatunk.

Alapvető változásokon a következőket értem:

– a kommunista párt hegemón szerepének megszüntetését;

– a tulajdon történelmileg kialakult értékének elismerését és tiszteletben tartását;

– az állam és az egyén közötti viszony újraértékelését, amelynek eredményeként a XX. századi 3.









Demszky Gábor
Budapest V.
Bajcsy-Zsilinszky út 62.

Tisztelt Demszky Úr!

Az AB és az ABC budapesti független kiadóknál megjelent a Kanadában élő Faludy György Pokolbeli víg napjaim című könyve. A könyv 390.







A glasznoszty és a peresztrojka jelszavától visszhangzik a világ.


Tamás Gáspár Miklósnak

A történelem kritikus pillanataiban gyakran előfordul, hogy hosszú ideig nem vitatott eszmékről hirtelen felfedezi nem azt, hogy tévesek, hanem hogy használhatatlanok; és akkor csaknem mindenki látja, hogy ellentmondanak a józan észnek. Még a szerény szellemi képességekkel rendelkező emberek is egyszerre ráébrednek, hogy az eddigi feltételezéseknek nincs alapjuk.



Változás… változtatni kell! mondja a párt. Tág értelmű fogalom. Egyáltalán – mit, miben? A dolgokat? Struktúrájukban? Összetételben, belső faktúrában? Jellegében, folyamatában? Állapotában, irányában? Mértékében? Intenzitásában? A valóságot? A valóóóóságot??? Általánosságban, összességében, általában?

A politikai alapelveket, az elméleteket?

A politikai intézményrendszert?

A pártirányítást? Államvezetést? Államigazgatást?

A jogrendet?









A kérdések:

1. Van-e Magyarországon cigánykérdés, és ha igen, miben látja annak lényegét?

2. Mik az okai a magyarországi cigánykérdésnek? A magyar társadalom minő jelenségei, a magyar cigányok, illetőleg nem cigányok minő társadalmi viszonyai, intézményei, tulajdonságai, szokásai azok, melyek szerepet játszanak a cigánykérdés előidézésében?

3.







A fordulat éve előtt Magyarországon négy egyetemi fokozat volt, mely megfelelt az európai felsőoktatási hagyományoknak, és mint akkori eredményeink mutatják, eléggé hatékonyan is működött. A négy fokozat: a baccalaureatus, magistratus, doctoratus és licentiatus a legtöbb európai és néhány Európán kívüli földrészen ma is él és virágzik. Egykori magyar megfelelői az alapfokú és mesterfokú szakképzettséget, a tudományokban való jártasságot, valamint az előadások tartására való alkalmasságot tanúsították.


Úgy tűnik, hogy az egypártrendszerű szocializmus, a körülmények drámai alakulása miatt, kénytelen most politikai repertoárját kibővíteni néhány újabb trükkel.

Kezdetben volt a rémséges csengőfrász és az éjjel nesztelenül suhanó fekete autó. Később a pártfegyelem mumusa, a „kéz kezet mos” és a „mi kutyánk kölyke” mentalitás.

A „demokratizmus szélesítése” azonban újabb, már szolidabb, de nem kevésbé hatékony megoldásokat követelt a párttól, hogy monolitikus hatalmát megtarthassa. Persze már maga a kifejezés – demokratizmus – is alkalmas arra, hogy megtévessze az embert.





Fidesz-táncosok pénzgyűjtő akciója az osztrák fővárosban címmel cikk jelent meg a szervezet bécsi bemutatkozó látogatásáról a Népszabadság 1989. február 21-i számában, a 9. oldalon. Mivel magam is egyike voltam az est második, politikai részében szereplő négy fiatal demokratának, a Népszabadság cikke arra sarkallt, hogy a címben szereplő témákról megpróbáljam összefoglalni gondolataimat. Mielőtt hozzálátnék az említett cikk elemzéséhez, azt hiszem, néhány alapvető információt le kell szögeznem a Fideszről.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon