Skip to main content

Beszélő folyóirat, 2006. március, Évfolyam 11, Szám 3

Vers

Halmai Tamás: Berlini méz

Beszélő-beszélgetés

Ádám Zoltán - Mink András: „Többet kell kockáztatni!”

Fodor Gáborral, az SZDSZ ügyvivőjével Ádám Zoltán és Mink András beszélgetett

Folyamatos jelen

Révész Sándor: Vegyes pártos

Ádám Zoltán: Sorstalanság – vagy amit akartok

Libero

Seres László: Április bolondjai

Játéktér

Balla D. Károly: Magyarul beszélő magyarok

Karsai Gábor: Gazdasági mozgástér a választások után

Sajó András: Mit is akarunk védeni?

Tüske László: Az európai bevándorló muszlimok

Jegyzetek a karikatúrabotrány narratíváira

Befejezetlen múlt

Kende Tamás: A szembesítés kínjai

Lengyel József tanúsága

Messzelátó

Jéki László: A ganajtúróbogár hasaalja

Avagy nyitott kérdések a fúziós kutatásokban

Kultúra

Tóth Krisztina: Langyos tej

Gelencsér Gábor: Testi mesék

A 37. Magyar Filmszemle játékfilmjeiről

Ambrus Judit: A fizetett horkoló vallomásai

Fizetett horkoló ezúttal a Torkos Szombaton falánkul, s ebből nagyszabású tanulságokat von le.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon