Skip to main content

A franciák kulcsszavai (százalékban)

Vissza a főcikkhez →


Válassza ki mindazokat a szavakat, amelyeket a legpozitívabbaknak tart, amelyeket jobban szeret!



<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" /> 

Baloldali szavazók

Jobboldali szavazók

Együtt

 Igazságosság

71

66

68

 Szabadság

64

57

60

 Biztonság

50

64

55

Egyenlőség

59

37

49

Emberi jogok

59

36

48

 Tolerancia

45

33

39

Haladás

34

39

33

Rend

16

25

21

Erőfeszítés

15

25

20

Részvétel

17

16

16

Szigor

8

19

11

Változás

8

11

10

Versengés

5

14

9

Tömörülés

9

10

8

Reform

8

 8

7

Kompromisszum

5

3

5

Forradalom

4

 1

3



Megjelent: Beszélő hetilap, 26. szám, Évfolyam 2, Szám 28


Hasonló cikkek

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon