A legnagyobb osztrák biztosítótársaságok immár másfél éve toboroznak ügyfeleket Magyarországon. A Grazer Wechselseitige, Wiener Stadtische, Merkur, Anker, Wiener Allianz és mások, közvetítő cégek segítségével, ma már több ezer magyar állampolgárnak nyújtanak élet- és balesetbiztosítást – 15 évre, osztrák schillingben. A rendszer igen egyszerű. Két esetben fizet a biztosító: 1. Ha az illető életben van 15 évvel a kötés után, minimum másféleszeresét kapja vissza az addig befizetett összegnek. 2. Ha meghal, családja megkapja azt a pénzt, amit 15 év alatt befizetett volna, plusz az addig képződött kamatot, attól függően, hányadik évben halt meg. Baleseti halál esetén a dupláját.
Gyakorlatilag ez életbiztosítás és előtakarékosság is egyben. Köthető 5, 10,15 évre. Erre az időszakra az ügyfél vállalja, hogy minimum évi 3000 schillinget befizet biztosítási díjként. Ha valaki ügynökként szeretne a cégnek dolgozni, akkor a biztosítási díj minimuma 6000, illetve egyes hálózatokban 12000 schilling. Az ügynöki hálózat önépítéses rendszerű, maguk az ügyfelek válhatnak munkatársakká. Kötéseik után igen kedvező jutalékot kapnak, és az általuk beszervezettek üzleteiből is részesülnek bizonyos százalékban.
Tevékenységük Magyarországon biztosításfelügyeleti és devizagazdálkodási jogszabályokba ütközik. A fennálló rendelkezések értelmében magyar állampolgár valutáját külföldön banki programokba nem fektetheti, így biztosításba sem.
Blogok
„Túl későn jöttünk”
Zolnay János blogja
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
E-kikötő
Forradalom Csepelen
Eörsi László
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
5 év 37 hét
8 év 10 hét
8 év 13 hét
8 év 13 hét
8 év 15 hét
8 év 15 hét
8 év 15 hét
8 év 17 hét
8 év 18 hét
8 év 18 hét