Skip to main content

A lengyel politikai katolicizmus irányzatai és pártjai

Vissza a főcikkhez →


1. Szolidaritás mozgalom
Szolidaritás Szakszervezet (NSZZ Solidarnosc)

2. Népi mozgalom
Lengyel Néppárt (PSL)
„mikolajczyki” Lengyel Néppárt (PSL „m”)
Keresztény-Népi Tömörülés (SLCh)
Magángazdálkozók Szolidaritás Szakszervezete (NSZZ Solidarnosc RI)
a Centrum Megegyezés (PC) egy része: az „Ojcowizna” Lengyel Keresztény-Népi Fórum (PFChL „O”)

3. Kereszténydemokrata formációk
Kereszténydemokrata Munkapárt (ChDSP)
Kereszténydemokraták Pártja (PChD)
Keresztény Munkapárt (ChPP)
Kereszténydemokrata Párt „Egyesülés” (ChDS „Z”)
Kereszténydemokrácia (ChD)
Lengyel Kereszténydemokrata Fórum (PFChD)
Centrum Megegyezés (PC)
a Demokratikus Unió (UD) egy része

4. Keresztény-nemzeti mozgalom
Keresztény-Nemzeti Egyesülés (ZChN)
PAX Társaság
Keresztény Állampolgári Mozgalom (ChRO)

5. Nemzeti mozgalom
Nemzeti Demokrácia (ND)
Lengyel Nemzeti Közösség – Lengyel Nemzeti Párt (PWN–PSN)
Nemzeti Fordulat (PN)
Nemzeti-Liberális Mozgalom (RNL)
Nemzeti-Demokrata Párt (SND)
Nemzeti Párt (SN)
Demokratikus-Nemzeti Tömörülés (SDN)
„Szczerbiec” Nemzeti Tömörülés (SN „Szczerbiec”)



































Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon