Skip to main content

A miniszter feljelentése

Vissza a főcikkhez →


Pintér Sándor vezérőrnagy úrnak
Országos rendőrfőkapitány
Budapest

Tisztelt Pintér Úr!

Feljelentést teszek Nagy László, az MTV gazdasági főigazgatója ellen a Btk. 39. § (2) bekezdés c) pontja szerint minősülő, különösen nagy hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének alapos gyanúja miatt az alábbi tényállás alapján:

Az MTV vezetése – mint eladó – 1991. június 6-án adásvételi szerződést kötött a mindössze egymillió forintos törzstőkével rendelkező Penta Coop Építőipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-vel mint vevővel a pápa magyarországi látogatásával kapcsolatos élő és rögzített közvetítések kizárólagos jogára 1 milliárd forint összegben.

A szerződés értelmében az összeg 60%-át (600 millió forintot) a vevőnek 1991. augusztus 1-jéig, a fennmaradó 40%-ot (400 millió forintot) 1991. augusztus 29-ig kellett volna átutalni az MTV egyszámlájára.

A vevő sem az 1991. augusztus 16–20-ig tartó látogatás előtt esedékes 60%-ot, sem pedig a közvetítéseket követően esedékes 40%-ot nem utaltatta át, mindössze 100 000 forintot teljesített.

A kifizetések indokolatlan elmaradását Nagy László, a televízió gazdasági vezetője a behajtás megkísérlése nélkül tudomásul vette, és egy év elteltével indokolatlanul módosította a szerződést. Az eredeti követelésből 650 millió forintot elengedett.

A teljesítéshez szükséges intézkedéseket ezt követően nem tettek 1992 októberéig, és így a kft. fizetési kötelezettségének a mai napig nem tett eleget. Így a Magyar Televízió 100 000 forint híján 1 milliárd forinttal károsodott.

További feljelentést teszek Bányai Gábor, a Tv1 intendánsa ellen a Btk. 319. § (2) bek. c) pontja szerint minősülő különösen nagy kárt okozó hűtlen kezelés bűntettének alapos gyanúja miatt az alábbi tényállás alapján:

Bányai Gábor 1991. május 16-án együttműködési megállapodást írt alá a Novofilm Stúdió Kft.-vel a „Jó reggelt Magyarország” című élő műsor 1991. június 10-től 1994. május 31-ig történő sugárzására.

A szerződés 3. pontja tartalmazza, hogy a Novofilm „a műsor elkészítéséhez szükséges valamennyi költséget”… fedezi.

Ennek ellenére az MTV1 1991. május 16-án 60 millió forintot előlegezett a kft.-nek 1991. október 31-ig visszafizetési kötelezettséggel. Az előleget a kft. nem fizette vissza, sőt ennek ellenére az MTV a kft.-vel újabb szerződést kötött 1992-re. E szerződés alapján további előleg folyósítására került sor. (1992 februárjában 54 millió forint.)

Bányai Gábor – munkaköri leírása szerint – mint intendáns egy személyben felelős a csatorna gazdálkodásáért, a csatorna gazdasági vállalkozásaiért. Bányai Gábor munkaköri leírását megszegve, a hátrányos szerződések megkötésével 110 millió forint kárt okozott a Magyar Televíziónak.

Főkapitány Úrnak javasolom, hogy amennyiben úgy döntenek, hogy a nyomozást elrendelik, a büntetőeljárás során a Magyar Televízió részéről hasonló módon kötött szerződéseket is értékeljék büntetőjogi szempontból.

Budapest, 1992. december 10.

Tisztelettel:

Balsai István




































Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon