Skip to main content

Tanúk százával

Vissza a főcikkhez →


A Magyar Televízió több száz, egyesek szerint összesen ezerötszáz dolgozója és külső munkatársa járta meg és fogja megjárni az Országos Rendőr-főkapitányság Vizsgálati Főosztálya zegzugos Gyorskocsi utcai épületét. A médiaháborúba beleunt közvélemény fásultan veszi tudomásul, hogy a közszolgálati televízió teljes mértékben a kormány irányítása alá kerül. A váratlan levélváltások és kinevezések közepette, a háttérben, csendben folyik tovább a Nagy László gazdasági főigazgató ellen hűtlen kezelés miatt indított büntetőeljárás.

Takarítónőktől vezető rendezőkig sorra beidézik tanúként mindazokat, akiknek a tévé az 1991-es pápalátogatással kapcsolatban honoráriumot, munkadíjat fizetett ki. Tekintettel a nagyszámú kihallgatásra, amelynek során a tanúknak arról kell beszámolniuk, hogy mettől meddig, milyen munkát végeztek a kiutalt pénzösszegért, az eljárásba a Budapesti Rendőr-főkapitányság, sőt a kerületi kapitányságok vizsgálótisztjei is besegítenek. A rendőrség Nagy László ügyében könyvszakértői vizsgálatot is készíttetett az Ernst and Young könyvvizsgáló céggel. A munkáért eddig 1,6 millió forintot fizettek ki, a számla végösszege ennek feltehetőleg a többszöröse lesz.

A pápalátogatás televíziós közvetítésének költsége a sajtó híradása szerint 350 millió forint volt. Ez a szám, mondja a tévé egyik producere, magában foglalja a televízió egész rezsiköltségét. A tényleges költség, amelyet készpénzben ki kellett fizetni, ennél lényegesen kevesebb volt.

Nagy Lászlót az igazságügy-miniszter azért jelentette fel, mert „veszni hagyta”  azt az egymilliárd forintot, amelyet a Penta Coop Kft-nek kellett volna befizetnie a pápalátogatás közvetítésének külföldi forgalmazásáért. Sajnálatos módon az esemény iránt csekély volt a külföldi érdeklődés. A Penta Coop tehát nem jutott bevételhez, így a tévé is csak töredékét kaphatta meg követelésének.

Rejtély, hogyan kapcsolódik a meghiúsult szerződés ügye a tévémunkatársak munkadíjához, honoráriumához. Hacsak nem a miniszteri feljelentés ama javaslata alapján, hogy „a büntetőeljárás során a Magyar Televízió részéről hasonló módon kötött szerződéseket is értékeljék büntetőjogi szempontból”.

De vajon mihez hasonló módon? A feljelentésben szereplő másik ügyben, Bányai Gábor és a Novofilm Stúdió Kft. szerződése ügyében az eljárást az ügyészség megszüntette. A Penta Coop-szerződéshez hasonló szerződést az MTV csak a katolikus püspöki karral kötött. A miniszter javaslata alapján tehát mindenekelőtt a püspököket kellene kihallgatni.

A kapcsolatot mintha a kihallgatásokat végző rendőrök sem értenék teljesen. Valószínű azonban, hogy egy kényszerű látogatás a Gyorskocsi utcában megnyugtatóan hat a kiszámíthatatlan személycserék meg a régi idők hierarchikus rendjét helyreállító „új”  SZMSZ miatt esetleg zúgolódó tévésekre.

Az ORFK Vizsgálati Főosztálya folytatta a nyomozást „hűtlen kezelés” miatt az Ybl Bank vezetői ellen is. Költségvetési intézményeknek a csődbe ment bank a kamatterhekkel együtt 2,25 milliárd (!) forinttal tartozott. Csupán központi költségvetési intézmények, a Bel-, a Pénz- és az Igazságügyi Minisztérium, illetve az irányításuk alá tartozó intézmények – az ezt tiltó jogszabályok nagyvonalú kezelésével – 705,5 millió forintot helyeztek (és vesztettek) el a magas kamatot ígérő bankban, két hónap alatt, 1992. április közepétől június közepéig. Az IM Büntetésvégrehajtási Intézmények június 6-án újabb 30 milliót tettek be a bankba a már ott lévő 25 millió mellé, holott a Bankfelügyeleti Bizottság május végén megkezdte a bank gyanús hitelüzleteinek vizsgálatát. (Lásd Beszélő, 1993. február 6. és 20.) Ennek ellenére az Ybl Bank ügyének időközben vádemelési indítvánnyal lezárt vizsgálata során tudomásunk szerint a költségvetési intézmények egyetlen felelős tisztviselőjét sem hallgatták ki sem tanúként, sem gyanúsítottként.

Manapság, úgy látszik, nagyobb kockázat takarítónőnek lenni a tévében, mint főosztályvezetőnek a Pénzügyminisztériumban.


















Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon