A Magyar Televízió több száz, egyesek szerint összesen ezerötszáz dolgozója és külső munkatársa járta meg és fogja megjárni az Országos Rendőr-főkapitányság Vizsgálati Főosztálya zegzugos Gyorskocsi utcai épületét. A médiaháborúba beleunt közvélemény fásultan veszi tudomásul, hogy a közszolgálati televízió teljes mértékben a kormány irányítása alá kerül. A váratlan levélváltások és kinevezések közepette, a háttérben, csendben folyik tovább a Nagy László gazdasági főigazgató ellen hűtlen kezelés miatt indított büntetőeljárás.
Takarítónőktől vezető rendezőkig sorra beidézik tanúként mindazokat, akiknek a tévé az 1991-es pápalátogatással kapcsolatban honoráriumot, munkadíjat fizetett ki. Tekintettel a nagyszámú kihallgatásra, amelynek során a tanúknak arról kell beszámolniuk, hogy mettől meddig, milyen munkát végeztek a kiutalt pénzösszegért, az eljárásba a Budapesti Rendőr-főkapitányság, sőt a kerületi kapitányságok vizsgálótisztjei is besegítenek. A rendőrség Nagy László ügyében könyvszakértői vizsgálatot is készíttetett az Ernst and Young könyvvizsgáló céggel. A munkáért eddig 1,6 millió forintot fizettek ki, a számla végösszege ennek feltehetőleg a többszöröse lesz.
A pápalátogatás televíziós közvetítésének költsége a sajtó híradása szerint 350 millió forint volt. Ez a szám, mondja a tévé egyik producere, magában foglalja a televízió egész rezsiköltségét. A tényleges költség, amelyet készpénzben ki kellett fizetni, ennél lényegesen kevesebb volt.
Nagy Lászlót az igazságügy-miniszter azért jelentette fel, mert „veszni hagyta” azt az egymilliárd forintot, amelyet a Penta Coop Kft-nek kellett volna befizetnie a pápalátogatás közvetítésének külföldi forgalmazásáért. Sajnálatos módon az esemény iránt csekély volt a külföldi érdeklődés. A Penta Coop tehát nem jutott bevételhez, így a tévé is csak töredékét kaphatta meg követelésének.
Rejtély, hogyan kapcsolódik a meghiúsult szerződés ügye a tévémunkatársak munkadíjához, honoráriumához. Hacsak nem a miniszteri feljelentés ama javaslata alapján, hogy „a büntetőeljárás során a Magyar Televízió részéről hasonló módon kötött szerződéseket is értékeljék büntetőjogi szempontból”.
De vajon mihez hasonló módon? A feljelentésben szereplő másik ügyben, Bányai Gábor és a Novofilm Stúdió Kft. szerződése ügyében az eljárást az ügyészség megszüntette. A Penta Coop-szerződéshez hasonló szerződést az MTV csak a katolikus püspöki karral kötött. A miniszter javaslata alapján tehát mindenekelőtt a püspököket kellene kihallgatni.
A kapcsolatot mintha a kihallgatásokat végző rendőrök sem értenék teljesen. Valószínű azonban, hogy egy kényszerű látogatás a Gyorskocsi utcában megnyugtatóan hat a kiszámíthatatlan személycserék meg a régi idők hierarchikus rendjét helyreállító „új” SZMSZ miatt esetleg zúgolódó tévésekre.
Az ORFK Vizsgálati Főosztálya folytatta a nyomozást „hűtlen kezelés” miatt az Ybl Bank vezetői ellen is. Költségvetési intézményeknek a csődbe ment bank a kamatterhekkel együtt 2,25 milliárd (!) forinttal tartozott. Csupán központi költségvetési intézmények, a Bel-, a Pénz- és az Igazságügyi Minisztérium, illetve az irányításuk alá tartozó intézmények – az ezt tiltó jogszabályok nagyvonalú kezelésével – 705,5 millió forintot helyeztek (és vesztettek) el a magas kamatot ígérő bankban, két hónap alatt, 1992. április közepétől június közepéig. Az IM Büntetésvégrehajtási Intézmények június 6-án újabb 30 milliót tettek be a bankba a már ott lévő 25 millió mellé, holott a Bankfelügyeleti Bizottság május végén megkezdte a bank gyanús hitelüzleteinek vizsgálatát. (Lásd Beszélő, 1993. február 6. és 20.) Ennek ellenére az Ybl Bank ügyének időközben vádemelési indítvánnyal lezárt vizsgálata során tudomásunk szerint a költségvetési intézmények egyetlen felelős tisztviselőjét sem hallgatták ki sem tanúként, sem gyanúsítottként.
Manapság, úgy látszik, nagyobb kockázat takarítónőnek lenni a tévében, mint főosztályvezetőnek a Pénzügyminisztériumban.
Friss hozzászólások
6 év 17 hét
8 év 42 hét
8 év 46 hét
8 év 46 hét
8 év 48 hét
8 év 48 hét
8 év 48 hét
8 év 50 hét
8 év 51 hét
8 év 51 hét