Skip to main content

A rendőr is lakik

Vissza a főcikkhez →


A rendőr – a BM-dolgozó – lakásépítés, illetve -vásárlás esetén munkáltatói kölcsönt kaphat. A kölcsön a kölcsönalap legfeljebb 35%-a, de 55%-a is lehet, ha két együtt költöző BM-dolgozó – férj–feleség – együttesen kéri a kölcsönt. Ha a nagypapa–nagymama is rendőr, és együtt kívánnak lakást vásárolni – a kölcsön a 70%-ot is elérheti.

A munkáltatói kölcsön kamatmentes. A pénzintézet által felszámított kezelési költséget a BM átvállalja.

Fiatal házas vagy nagycsaládos BM-dolgozó 700000 forint kölcsönt is kaphat.

A kölcsön visszafizetését a folyósítást követő 6. évben kell megkezdeni, havi 1000 forintos részletekben. A 11. évtől a törlesztés havi 1500 forint. A16. évben a kölcsön vissza nem térítendő támogatássá alakul át.

Az állampolgár, aki nem rendőr és nem is hajléktalan, mostanában azt számolgatja, hogyan fizesse ki a havi 1500 (esetleg kétszer 1500) forinttal megnőtt lakáshitel-törlesztését. Az állampolgár, aki rendőr (BM-dolgozó), a fizetése mellé, amely mint tudjuk, nem magas, még 700000 forint kamatmentes és nagyrészt vissza nem fizetendő kölcsönt is kaphat.

Ez a rendelkezés nem a nyugati hitelekből fedezett életszínvonal-emelkedés aranykori napjaiban látott napvilágot a hetvenes években, hanem idén, január 25-én, amikor az infláció elérte a 35%-ot.

Aláírója dr. Boross Péter, az új belügyminiszter.














Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon