Skip to main content

A szándék komolysága

Vissza a főcikkhez →


Katona Kálmán, az MDF vezérszónoka: Elsőként egy szemléletbeli váltásra szeretném felkérni hallgatóimat. Azt szeretném, ha a világkiállítást nem egy hatalmas beruházásként, hanem különálló beruházások alkalmi társulásaként tekintenék, amiben egy a közös, mégpedig az, hogy 1996-ra egyszerre kell elkészülniük.

…De itt szokták feltenni a kérdést is, hogy: és mi lesz a lakossággal? A tömeg, a zsúfolt járművek, a sok autó, a bűnözés! Kérem a kérdezőket, menjenek el Hévízre vagy Siófokra főidényben, kérdezzék meg az ott élőket – a vendéglátásból nem is rosszul élőket –, mit szeretnének: hosszabb meleg nyarat, sok vendéget, vagy csendes, üdülővendég-mentes hétköznapokat? Azt hiszem, az idényhosszabbítás mellett voksolnának. Az üdülőhelyi lakosság lassan, fokozatosan szokott hozzá a vendéglátáshoz. Nekünk fel kell készülnünk erre az időszakra. Pszichésen is rá kell hangolódnunk, és rá kell hangolnunk a lakosságot a világkiállításra.

Az említett autópályák biztosítanák az átmenő forgalmat Kelet és Nyugat között és vissza. Ma reggel a rádióban hallottam, hogy a lakosság fogja fizetni az autópályadíjakat és hasonlókat. Valóban, de csak az, aki igénybe kívánja venni. Most is el lehet jutni bárhová a világon, csak lassabban. Ez tisztán gazdasági döntés kérdése, szabad választás, hogy autópályán megyek-e. Kiszámolom, kikalkulálom, hogy igénybe vegyem-e az autópályát, ez nyilvánvaló.

Kérdem én…: hol szerepelt száz évvel ezelőtt a millenniumi földalatti tervekben, a beruházási tervekben az 1991-es környezetvédelem haszna? Sehol. Mégis élvezzük és tisztelettel gondolunk a tervezőkre, a megvalósítókra.

Csépe Béla, a KDNP vezérszónoka: Fölmerült a kérdés, hogy Bécs közönségének a döntése… alapvető változást hozott-e a témában. A mi megítélésünk szerint jelentős, de nem alapvető változást hozott…

Az infrastruktúra kiépítése már inkább a vállalkozói szféra. Tehát a megrendezés alapelvei lényegében abban foglalhatók össze, hogy vállalkozói alapon, és az egész ország részesüljön belőle. A vidék semmiképpen sem lehet mostoha. De ugyanakkor azt is tudjuk, hogy kell egy központ, kell egy centrum, tehát Budapestnek a szerepét és jelentőségét sem lehet ebben csökkenteni.

Az, hogy az 1100. évfordulót ezzel együtt ünnepeljük… egy tiszta véletlen. Tehát szó sincs arról, hogy a történelmi dátumokat egészen másképpen értékeljük…

Gaál Antal (MDF): …És ugye a demokrácia fintora, hogy utána a lakosság, tulajdonképpen teljesen szubjektíven, a felsorolt és előtte hallott indokokat esetleg figyelembe nem véve döntött a kis egyéni megfontolásaiból. Joga van hozzá, természetesen… Az is elhangzott, hogy Ausztria Magyarországnál lényegesen jobb körülmények között van, és lám, ez az Ausztria könnyedén megtehette, hogy elutasította. Igen, de megfordítanám a kérdést. Ausztria már megteheti, hogy elutasítson egy ilyet: Már megteheti, hogy lakossági véleménnyel eldönti a kérdést.

Palotás János (MDF), a Vállalkozók Országos Szövetségének elnöke: Az is igaz, hogy egy nagyobb gazdasági program nagyobb kockázatot jelent. De nagyon érdekes módon az üzleti élet így működik, és amennyiben szeretnénk Európához integrálódni, akkor annak a tudatával, hogy nekünk viszonylag alacsony a kockázatviselő képességünk, tudatosan, nagyobb kockázattal, sokkal nagyobb lépéseket kell megtennünk, mert csak ez az egy lehetőség adja meg számunkra, hogy utolérjünk valakit, aki nagyobb sebességgel mozgott mind ez idáig. Most nekünk nagyobb sebességre kell kapcsolnunk… Ez a lehetőség valóban nehezebb, kockázatosabb, de lényegesen szebb…, és kecsegtet egy nagyon nagy pozitívummal: ha utolértük egy nagyobb sebességgel, ha sikerül, nem kell a fékre lépni.


















Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon