Skip to main content

A varsói stratégia

Vissza a főcikkhez →


A szejm által június 24-én elfogadott „Stratégia Lengyelország számára” című tervezet szerint 1994-től 1997-ig 22%-kal (vagyis évente kb. 5%-kal) kívánják növelni a SDP-t (a nemzeti összterméket), a költségvetési deficitet pedig a GDP 24%-ára, a munkanélküliséget a jelenlegi 16-ról 14%-ra, az inflációt egy számjegyűre szereinek leszorítani. Mindeközben 11%-kal növelnék az átlagkereseteket, 7-tel a nyugdíjakat, s ez – az új gazdasági szuperminiszter tervezete szerint – tízegynéhány százalékos reálfogyasztás-növekedést tesz majd lehetővé. A Pawlak-kabinet új módon akarja rendezni a bérkiáramlás szabályozását még akarja reformálni a társadalombiztosítást a pénzügyi rendszert, a mezőgazdaságok egyre több kisbefektetőt vonna be a privatizációba, s növelni szándékozik a lengyel exportot is. De a legvonzóbb a tervezetben az, hogy mindössze a gazdaság „szürke” (féllegális) szféráját fenyegeti meg adókkal.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon