Vissza a főcikkhez →

Hogy minél gyorsabb ütemben haladjon a csecsenek és ingusok kitelepítése… az Ön utasítására közöltük Molajevvel, a Csecsen–Ingus Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság Népbiztossági Tanácsa elnökével a kitelepítésről szóló kormányrendelet tartalmát. Megismerte azokat a motívumokat is, amelyek a döntéseket indokolttá tették.

Szavaimat követően Molajev először sírni kezdett. Majd összeszedte magát, és megígérte, hogy végrehajtja a kitelepítésből rá háruló feladatokat. Ezt követően Groznijban vele együtt kiválasztottunk kilenc csecsen és ingus vezetőt. Összehívtuk őket, és közöltük velük a kitelepítés menetrendjét, továbbá annak okait. (…) A köztársaság 40 további csecsen és ingus vezetőjét elküldtük 24 járásba, hogy mindegyikük válasszon ki településenként további két–három embert. Nekik az lesz a feladatuk, hogy a kitelepítés mellett agitáljanak. Beszéltünk továbbá Csecsenföld és Ingusföld legbefolyásosabb egyházi méltóságaival, Arszanovval, Jandarovval és Gajszumovval. Felszólítottuk őket, vessék latba befolyásukat a mullahok és a helyi potentátok között.

(…) Február 23-án hajnalban kezdjük a kitelepítést. A tervek szerint először körülvesszük a kijelölt járásokat, és megakadályozzuk az embereket a menekülésben. Falugyűlést hívunk össze, amely után egy részüket hazaengedjük a holmijáért. Másik részüket viszont lefegyverezzük, és egyenesen kivisszük a gyűjtőhelyekre. Úgy hiszem, sikeresen végrehajtjuk az akciót.

L. Berija, 1944. 02. 22.

• Befejezetlen múlt