Z. J. [Zolnay János]

Vissza a főcikkhez →

„Élő Expo” néven kívánta „szétteríteni” a világkiállítás rendezvényeit a kerületi polgármesterek által vázolt alternatíva 1991 tavaszán. Az elképzelés előterjesztői a Városházán tartott sajtótájékoztatójukon Demszky Gábor főpolgármestert kívánták hátba döfni; magát a koncepciót vélhetően maguk sem gondolták komolyan. Tény azonban, hogy a dél-budapesti kerületek többsége részben vagy egészében a világkiállításra építette fejlesztési koncepcióját.

Várostervezők számára a Dél-Budapesten megrendezendő világkiállítás azt jelentette, hogy általa megfordítható a főváros hagyományosan északi irányú expanziója, A csepeli önkormányzat érthetően szerette volna, ha az Expót részben vagy egészében a sziget Belvároshoz közeli, beépítetlen részén rendezik. A csepeli polgármester nem győzi hangsúlyozni, hogy a szigetcsúcs semmivel sincs messzebb az Erzsébet hídtól, mint a Margitsziget. A kerület számára így az Expótól várt ambiciózus fejlesztési lehetőségek már akkor tovatűntek, amikor határoztak a lágymányosi helyszínről, illetve a főváros a Galvani híd helyett a Lágymányosi híd megépítés mellett döntött.

A XXII. kerület önkormányzata Budafok és Nagytétény jövője szempontjából súlyosnak ítéli a múlt heti döntés hatását. Az alpolgármester szerint a világkiállítás kapcsán felújíthatnák a Duna-partot, kikötő fogadhatná az Expo kiránduló vendégeit, akik ellátogathatnának a régóta megálmodott „budafoki Grinzing” negyed borozóiba, a szoborparkba vagy éppen az 1996-ra felújítandó híres rózsakertbe. Az Iparművészeti Múzeum, két év múlva kiállítással egybekötött szobrászati szimpóziumot rendez a Nagytétényi Kastélymúzeumban, jórészt a világkiállításra érkező látogatókra számítva. Döntő lökést kapna az új városközpont megvalósítása is.

Az Expo-területtől viszonylag távolabb fekvő Józsefvárosban igazából nem bíztak a nagy esemény területfelértékelő hatásában, az ingatlanpiac ilyen mérvű összeomlására azonban senki sem számított. A telekárak átlag harmadukra suhantak, a néhány éve még hatvanezer Ft/nm áron kínált építési telkeket ma már húszezerért sem lehet eladni. Fura módon a kerület és egyben a főváros legnagyobb méretű, több mint 850 millió német márka összértékű építőipari beruházását kifejezetten az Expóra tekintve kívánta megvalósítani a Credicom nevű belga társaság. A Hungária körút, Kerepesi út sarkán álló telek azért tűnt vonzónak egy hatalmas üzletház felépítéséhez, mert a kiépülő Hungária körút gyors összeköttetést teremt a kiállítási területtel. Az üzlet tavaly fulladt véglegesen kudarcba, nem utolsósorban azért, mert világossá vált, hogy a project nem valósulhat meg 1996-ig.

Ferencvárosban, ahová az Expo területének egy részét képzelték, kezdettől a világkiállításra alapoztak minden város- és közútfejlesztési tervet. Úgy vélték, még egy veszteséges Expo is képes beindítani a fejlődés motorját a IX. kerületben, A kiállításban bízva vágtak bele a részben francia érdekeltségű SEM IX. Rt. létrehozásába, abból a célból, hogy mintegy 70-80 ingatlant újítsanak fel a középső Ferencvárosban. A nagyarányú felértékelődés reménye adott önbizalmat a Corvin Egyetem alapkövének elhelyezéséhez. Nagy reményeket fűztek a Duna-korzó meghosszabbításához, a Duna-parti rendező pályaudvar kitelepítéséhez és a csepeli HÉV majdani eltereléséhez. Az önkormányzat megkísérelte a Világkiállítási Programiroda költségvetésének terhére megvalósíttatni a Soroksári utat tehermentesítő Duna-parti gyorsforgalmi rakpartot és a kétszintű Kvassay úti csomópontot.

A tervekből kevés realizálódott, a telekárak a szomszédos VIII. kerülethez hasonlóan alakultak, negyvenezer forintnál többet a Duna-parton sem adnak négyzetméteréért. A SEM IX. elkezdett dolgozni az akcióterületen, de külföldi vállalkozók érdeklődését nem sikerült felkeltenie. A Corvin Egyetem alapkövét benőtte a gaz, csakúgy, mint több, vállalkozók által kiszemelt építési telket a Ferencváros középső, sőt belső részén.

A sors fintora, hogy éppen a leginkább érintett kerület polgármestere, Bánhegyi Emil vélekedik szkeptikusan a világkiállítás területfelértékelő hatásáról. A XI. kerület vezetője úgy véli, kollégái változatlanul a nagy, „A” kategóriás Expóra alapozták fejlesztési álmaikat, holott a kiállítási terület az elmúlt években jócskán összezsugorodott. Bánhegyi szerint az elhibázott utóhasznosítási koncepció is felelős a fiaskóért, mert a vállalkozókat nem hozta lázba az a lehetőség, hogy a területet 1996 után egyetemi negyeddé kívánták alakítani.

A polgármester meggyőződése, hogy az Expo lemondása sem a város, sem a kerület számára nem katasztrófa. A Lágymányosi-öböl helyreállítása éppúgy megvalósulhat Expo nélkül is, mint minden más ésszerű és rentábilis fejlesztés. Veszteség talán csak a kerület egészségügyi ellátását éri, amely sokat nyert volna a kiállítási területet kiszolgáló létesítményekkel.

• Beszélő