Skip to main content

Beszélő hetilap, 31. szám, Évfolyam 6, Szám 33

(kőszeg) - (MSZP sajtóirodája): [Olvasói levél és szerkesztőségi válasz]

Balla Zsófia:

(rs) [Révész Sándor]: Mumusváltás

(eö) [Eörsi János]: Tavaszi megtakarítás

Búcsú az Expótól

Z. J. [Zolnay János]: Az „élő Expo” is halott

Zádori Zsolt: Itt van Rhodosz. Most ugorj!

Beszélgetés Török András helyettes államtitkárral

Hegedűs B. András: Mi lesz veled, kárpótlás?

: Talált tárgy

Révész Sándor: Önkormányzár

(révész): A kisebbségi káposzta

Váncsa István: …stricikről, zsebtolvajokról, Konfuciuszról és a zenéről

H. L. [Holka László] - M. T. [Meszerics Tamás]: Olaszország: családi ügy? / Dél-Afrika: a mézeshetek vége / Európai Unió: kulcskeresők

Gyurovszky S. László: Kezdőrúgás

: Szlovák pártkalauz

Kiss Ilona: Törzsfejlődés

: Orosz betűrend szerint…

: Exodus Keletre

Kőszeg Ferenc: Riasztópisztoly és díszkard

Etnikai feszültség Csepelen

Csutoros Gergely: Tatabányai szocpol

Hahner Péter: Ki mit nem tud?

Töprengések a történelemfelvételin

Solt Ottilia: Románesz (cigányok)

Michael Sinclair Stewart: Daltestvérek című könyvéről

Bikácsy Gergely: Hollywoodi írek?

Kálmán C. György: Ne kelljen választani

Hajdu István: Kör-út

Csiky Tibor életmű-kiállítása a Magyar Nemzeti Galériában

Tar Sándor: A mi utcánk

16. Harap Sanyi

(Harmat): Corvina-kiállítás Bécsben

: Pénteki ráadás

Mamma Roma

Kováts Albert: Berhidi Mária szobrait szemlélve…

Szarka Zoltán: A magyar Holocaust

(H) [Harmat Pál]: Az 1944-es háborús év – kiállítás Bécsben

bori: Holmi ’94/7.

Sarkadi Ilona: Hrabal-repertórium

: Hrabal, Bohumil: Zsebcselek

Tamás Gáspár Miklós: [Olvasói levél]

Karátson Gábor - révész: [Levélváltás]

A Szerk.: [Szerkesztőségi levél]

[Kisbali László]: No, hát mi az újság? Éppen semmi sincsen

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon