Skip to main content

[Szerkesztőségi levél]

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Ítélet a szentesi „keresztapa” ügyében (Beszélő, 1994. július 28.)


Múlt heti cikkünk kapcsán Szabó Róbert, a Szentesi Élet című városi hetilap felelős szerkesztője helyreigazítási kérelmet juttatott el hozzánk. A teljes szöveg közlését nem tartjuk indokoltnak, mert az főként indulatos minősítéseket tartalmaz. Két tényszerű állítás érdemel figyelmet:

1. „…sohasem voltam az állítólag Takács által szponzorált Szenior vízilabdacsapat kapusa, és sohasem utaztam velük Amerikába!”

Ha így van, a pontatlan információért elnézést kérünk.

2. „A szerző …(felteszi) a kérdést, hogy a helyi sajtó miért hallgat konokul a Takács-ügyről? …a Szentesi Élet 1992. december 19-én írt először az ominózus bűnesetről, a történteket követő héten. Később elsőként az országban… 1994. július 9-én megjelent számában részletesen közölte a Takács-ügyben megszületett bírósági ítéletet »Helyi vandálok összetörték a játékautomatát« címmel”.

A két cikk közül az elsőből a Beszélő facsimilében részletet közölt. A hallgatás arra a másfél évre vonatkozik, ami a két fent jelzett közlemény megjelenésének időpontja között eltelt. Ebben a másfél évben a nagy port felvert ügyben kilenc nyilvános tárgyalásra került sor, nem állítható tehát, hogy a Szentesi Élet túlírta volna a témát. Mellesleg most is csak a vádlottak nevének a kezdőbetűjével számol be az ítéletről.










Hivatkozott cikkek

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon