Skip to main content

Corvina-kiállítás Bécsben

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Kiállítás


Bécsnek büszke várában – amelyik egykor Mátyás bús hadát nyögte – most a nagy magyar király könyvtáráról látható kiállítás. A Korvin Mátyás és a reneszánsz művelődés a Hofburgban, az Osztrák Nemzeti Könyvtár gyönyörű barokk dísztermében tekinthető meg. A látogatók azokat a kódexeket és ősnyomtatványokat csodálhatják meg, amelyek egykor vagy Mátyás király, vagy pedig udvari emberei – például Vitéz János püspök – gyűjteményéhez tartoztak, most pedig a bécsi nemzeti könyvtár készletét gyarapítják (habár a tárlókban felfedezhető a budapesti Széchényi Könyvtár egy kölcsöntárgya is).

A kiállított „műtárgyak” visszatükrözik a reneszánsz művelődéseszményét: teológiai munkák, antik és reneszánsz írók könyvei, világ- és nemzeti krónikák (például Thuróczy János ismert műve), filozófiai, földrajzi, retorikai és csillagászati értekezések, szótárak alkotják egy nagyrészt elpusztult szellemi kincsestár fennmaradt darabjait. Szent Jeromos könyvét Vitéz János saját kezűleg javítgatta, egy tárlóban pedig nem mindennapi műtárgy vehető szemügyre: hazai nyomtatású inkunábulum (ősnyomtatvány)-példány Hess János budai nyomdájából. Hartmann Schedel egykor igen népszerű világkrónikájából – benne Buda közismert késő középkori látképével – pedig több kiadást is magáénak mondhat a bécsi nemzeti könyvtár.

Mátyás király élete és kora a magyar reneszánsz fejedelem működésének osztrák vonatkozásai miatt aránylag jobban ismert a Lajtán túl, mint a magyar középkor más alakjaié. Ezt mutatta már az 1982-es emlékezetes Mátyás király és a magyar reneszánsz című schallaburgi kiállítás is. A mostani kódex- és ősnyomtatvány-bemutató átfogó jellegben és látványosságban természetesen nem versenyezhet az előbbivel, mindazonáltal nem kevésbé tanulságos és érdekes. És talán nem pusztán Ausztria változatlan közép-európai érdeklődését jelzi, hanem azt is, hogy az osztrák kultúra és az idegenforgalom irányítói szerint immár a magyar turistákat is érdemes ilyen tárgyú kiállításokkal csábítani az egykori császárvárosba.

A Mathias Corvinus und die Bildung der Renaissance című kiállítás 1994. október 26-ig tekinthető meg a bécsi Österreichische Nationalbibliothek (Osztrák Nemzeti Könyvtár) Prunksaal nevű termében, a Hofburgban a Josefsplatzon. A kedvezmények nélküli belépődíj 50 schilling, a katalógus 200 schilling.








Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon