Skip to main content

Békekonvoj Jugoszláviába

Vissza a főcikkhez →


Kedves barátaink!

Jugoszlávia lángokban áll, dúl a polgárháború. Ha a jelenlegi helyzet tovább éleződik, Jugoszlávia gazdasága, környezete és társadalma végképp katasztrófába sodródik, ami összeomlással fenyegeti a civil társadalmat is. Az elmúlt hetek során erőt gyűjtöttek a jugoszláviai békemozgalmak: egyének, szervezetek, politikai pártok és a tömegkommunikációs eszközök fejtették ki háborúellenes nézeteiket. A veszély azonban fokozódik: az eddig önállóan működő békemozgalmaknak együttesen kell fellépniük.

A Helsinki Polgárok Gyülekezete ezért békemenetre hív mindenkit, aki ily módon is szeretne hozzájárulni a polgárháború és továbbterjedésének megakadályozásához, és támogatást nyújtani a növekvő békemozgalmaknak, hogy nyomást gyakorolhassanak a politikai erőkre és a hadviselő felekre a tárgyalásos rendezés érdekében.

Két békekonvoj indul az alábbi két útvonalon:

A útvonal: Trieszt–Szarajevó

Opiccina, Rijeka, Ljubljana, Zágráb, Szabadka, Újvidék, Belgrád;

B útvonal: Skopje–Szarajevó

Nis, Novi Pazar, Prishna, Titograd, Mostar.

Minden helyszínen helyi békeaktivistákkal találkozunk, mindenütt kulturális és politikai rendezvények, ökumenikus istentiszteletek lesznek. A két menet Szarajevóban találkozik szeptember 29-én, ahol békenagygyűlés, egész napos fesztivál, rockkoncert, színielőadások, kerekasztal-beszélgetések lesznek. A rendezvényeken az előrejelzések szerint több mint 100 000 ember részvételére számítunk.

Várunk rockzenészeket, előadóművészeket is, akik a „hivatalos” programon kívül felléphetnének programjainkon. Kérjük, juttassátok el szállásigényeteket a szervezőkhöz:

Antonio Benetollo, Róma, tel.: 39-63-201541, fax: 3963610858
Mátrai Júlia vagy Verdan Vicic, Prága, tel: 42-22-20948, fax: 42-22-20948
Klein Péter, Budapest, 112 7019
























Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon