A titkosszolgálati múlt nemcsak a posztkommunista országok dilemmája, hanem valamennyi olyan államalakulaté, amely túljutott a diktatúrán, s a demokrácia megteremtésén fáradozik. A választott konkrét megoldás nagyon sokféle lehet: történhet igazságtételi bizottságok révén, mint Chilében (Comisión para la Verdad y la Reconciliación) vagy Dél-Afrikában (Truth and Reconsciliation Comission), de más módon is, mint a mintaként tekintett Németországban (Stasi-Unterlagen Gesetz). A posztkommunista országok szinte kivétel nélkül a német irat-megismerési mintát követték: Csehország, Szlovákia, Bulgária, Románia, Macedónia, sőt még a (nálunk) sokszor ellenpéldaként emlegetett spanyolok sem temették be a múltat, hanem éppen feltárására alapozzák a nemzeti megbékélést. Mi vagyunk lassan az egyetlenek, akik – „bokréta Isten kalapján” – sziklaszilárdan állítjuk, mindaz, amit ezekben a demokráciákban elkövettek, az maga a kénköves pokol, Gaucknak patája és szarva van, röviden: ez az egész alkotmányellenes. Nincs olyan fegyver, amelyet törvényhozóink s jogalkalmazóink be ne vetettek volna, hogy korlátozzák – minél átfogóbban – mind az egyénnek, mind a társadalomnak azt a jogát, hogy múltját megismerje. Egyedül nálunk dönt rendre úgy a mindenkori államhatalom, hogy megkíméli polgárait a kellemetlenségektől.
Friss hozzászólások
6 év 16 hét
8 év 42 hét
8 év 45 hét
8 év 45 hét
8 év 47 hét
8 év 47 hét
8 év 47 hét
8 év 49 hét
8 év 50 hét
8 év 50 hét