R. S. [Révész Sándor]

Vissza a főcikkhez →

Nem szép dolog, ha egy közéleti szervezet pénzt harácsol, amikor nem jár neki, de az sem szép dolog, ha pénzt herdál, amikor nincsen neki. Az MSZOSZ-hoz tartozó Éfedosznak, az építők szakszervezetének a vezetői ez év elejéig bizony elég szorgalmasan herdáltak. Két év alatt negyedmilliárdos adósságot csináltak, ami a húszmilliós bevételükhöz képest igazán szép teljesítmény. Eltüntették a központban a tagszervezetek tagdíjbefizetéseit, a munkanélküliek segélyalapját, a sztrájkalapot, a szakmunkástanulók támogatására szánt pénzt és az alkalmazottak tb-járulékát. A herdálásnak az lett a vége, hogy el kellett zálogosítani az építők egymilliárd forint értékű székházát.

Az ügyet az MSZOSZ-hez legközelebb álló lap, a Népszava leplezte le ez év január 20-án. A szakszervezeti lap három egymást követő napon részletesen, címoldalon foglalkozott az Éfedosz-botránnyal. A többi napilap szerkesztőségét azonban nemigen izgatták az elpárolgott százmilliók. A leleplezést követő napon sem a Népszabadság, sem a Magyar Hírlap, sem a Pesti Hírlap, sem az Új Magyarország nem vett tudomást a botrányról. Január 22-én a Magyar Hírlap, a Pesti Hírlap és a Népszabadság (a 21. oldalon, a Mozaik rovatban!) tömör tudósítást közölt az Éfedosz rendkívüli sajtótájékoztatójáról, és ez volt minden. Nem kommentálták az ügyet, nem szaladgáltak saját információ után, nem nyaggatták kérdéseikkel az érintetteket. Az Új Magyarország még a sajtótájékoztatóról sem tett említést, inkább arról cikkezett, hogy a szakemberek szerint az építőiparban véget ért a recesszió, fellendülés várható.

Ha megnézi a kedves olvasó a Népszabadság május 27-i számát, amelyben a biztonság kedvéért két kommentárban is megsemmisítik erkölcsileg a tisztiházaspárt, akkor érzékelni fogja, hogy milyen sokat fejlődött röpke néhány hónap alatt ennek a szerkesztőségnek a morális érzékenysége.

• Beszélő