1921: az Ír-sziget déli része (26 grófság) önállóságot és domíniumi státust kap
1922: létrejön az Ír Szabad Állam
1937: a domíniumi keretek megszűnése; a szuverén Írország új alkotmánya területi igényt formál a 6 északír grófságra (Ulsterre) is
1939-45: Írország deklarálja semlegességét a II. világháborúban
1949: Írország köztársasággá alakul, és kilép a Nemzetközösségből; az Attlee-kormány közli: Észak-Írország mindaddig az Egyesült Királyság része marad, amíg az ott élők többsége így kívánja
1956: az IRA terrorakciókat hajt végre
1965: a reformokra hajló unionista O'Neill veszi át az északír miniszterelnökséget, szektás terrorcsapatok szerveződnek 1968: a katolikus polgárjogi mozgalom megindulása
1969: zavargások a katolikus és a protestáns lakosság között, brit katonaság érkezik Ulsterbe
1970: újabb IRA-terrorcselekmények
1972: megszűnik az északír törvényhozás, csaknem 500-an halnak meg a szektás gyilkosságok következtében
1974: a William Whitelax-féle hatalommegosztási terv a katolikusok és a protestánsok között csődöt mond; a létrejövő végrehajtó testületet az unionisták általános sztrájkja buktatja meg
1974-84: a politikai rendezésre tett kísérletek sorra megbuknak – Észak-Írország „a bajok” ideje alatt rövid időszakoktól eltekintve közvetlenül London irányítása alatt áll
1985: London és Dublin – a lojalista tiltakozások dacára – egyezményt ír alá, amely elismeri az Ír Köztársaság érdekeltségét északír ügyekben
1994: az IRA „teljes” tűzszünetet hirdet, másfél hónap múlva az unionista félkatonai alakulatok is csatlakoznak
1995. február: John Major angol és John Burton ír kormányfő nyilvánosságra hozza az északír rendezésre vonatkozó keretmegállapodás tervezetét.
Friss hozzászólások
6 év 15 hét
8 év 40 hét
8 év 44 hét
8 év 44 hét
8 év 45 hét
8 év 46 hét
8 év 46 hét
8 év 48 hét
8 év 48 hét
8 év 49 hét