Skip to main content

[Levél]

Vissza a főcikkhez →


Tárgy: földvisszaigénylés
Melléklet: 2 db tulajdoni lap

HUNYADI Mg. Tsz.
ELNÖKÉNEK

APAGY

Tisztelt Elnök Úr!

Alulírott özv. Lőrincz Zsigmondné (szem. szám: 2030403 2094), Nyíregyháza, Széchenyi út 28. II./9. sz. alatti lakos, valamint özv. Dr. Tar Lajosné (szem. szám: 2311221 0637), Nyíregyháza, Iskola út 5. fsz./2. sz. alatti lakosok az alábbi bejelentéssel élünk:

A Földhivatal nyilvántartásában is szereplő Apagy Hunyadi Mg. Tsz 3/0543. termelőszövetkezeti különlapon szereplő 3.4528 ha területű, valamint a 3/0859 termelőszövetkezeti különlapon szereplő 3.4528 ha területű tulajdonunkat képviselő ingatlanra igénybejelentéssel élünk. Bejelentésünket azzal indokoljuk, hogy a Hunyadi Mg. Tsz Apagy a földterületnek jelenleg használója, mely használat után a jelképes összeget képviselő földjáradékot évenként fizeti is özv. Lőrincz Zsigmondné részére. Az évenként fizetett földjáradék összege: 2587 Ft 1988-ban, 1736 Ft 1987-ben. A közelgő Földtörvény meghozatalára való tekintettel a tulajdonunkat képező ingatlan területet saját használatra igényeljük vissza. A „kollektivizálás” során a TSZ által használatba vett földterületünkre tartunk igényt. Az ingatlan területről eredeti térképpel, tulajdonjogot igazoló iratokkal rendelkezünk. Az ún. „önkéntes”-en bevitt földterületek hrsz-i: 1052/6, 1053/14.

Tekintettel, hogy özvegyi járadékom, melyet kapok, a létminimum szintje alatt van, így megélhetésem a földterületemből kívánom biztosítani. Az özvegyi járadékom 3500 Ft/hó, a földem után pedig évenként az előzőekben ismertetett, még itt szabolcs-szatmári körülmények között is nevetséges földjáradékösszeget kapom.

Kérjük bejelentésünk tudomásulvételét és mielőbbi intézkedésüket.

Nyíregyháza, 1989. október 27.

Tisztelettel:






















Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon