Skip to main content

[Levél]

Vissza a főcikkhez →


Tárgy: Lőrincz Zsigmondné földjáradéka
Ügyintézőnk: Lukácsné

Lőrincz Zsigmondné

Nyíregyháza
4401

Földjáradékkal kapcsolatos panaszára az alábbiakat válaszoljuk:

A megküldött összeg földjáradék, és nem megváltás.

Termelőszövetkezetünknél Önnek a 3/0543-as tsz. különlapon 6 hold 32,65 ak., értékű földterülete van nyilvántartva. Termelőszövetkezetünk aranykoronánként 26 forint 86 fillért fizet, így Önnek a földrendezéstől kezdődően a 32,65 ak.-ra kellett volna a földjáradékot kapni, mely összeg 877,- Ft, azaz

Nyolcszázhetvenhét 00/100 forint.

A 877,- Ft-ból a postaköltség 15 Ft, ezért tetszett 862,- Ft-ot kézhez kapni. Amennyiben Ön a földrendezéskor nem 6 hold földterületet adott be a termelőszövetkezetbe, úgy további panasszal a Földhivatal felé élhet.

Címe: FÖLDHIVATAL
Nyíregyháza, Dózsa Gy. u. 5.

Kérjük a fentiek szíves tudomásulvételét.

Apagy, 1988. június 03.

Gyulai László
tsz-elnök




























Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon