Vissza a főcikkhez →

Jan. 17. A „történeti” egyházak képviselői levélben nehezményezik, hogy a Magyar Rádió és a Magyar Televízió új műsorstruktúrájában megkérdezésük nélkül döntöttek a vallási műsorokról.

Jan. 21. Gombár Csaba, az MR elnöke a tiltakozásokra válaszolva közölte, éppen az URH-adások tették lehetővé, hogy a vallási műsorok adásideje négyszeresére növekedjen.

Jan. 22. Az MDF ügyvezető elnöksége állásfoglalásában tűrhetetlennek és a nemzet szükségleteivel szembenállónak tartja, hogy a vallási műsorokat a Kárpát-medence túlnyomó részén nem fogható URH-sávra helyezte át.

Jan. 28. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a köztársasági elnök kinevezési jogkörébe tartozó döntést olyan ésszerű határidőn belül köteles meghozni, amely annak megállapításához szükséges, hogy a kinevezés alkotmányos feltételei fennállnak-e.

Jan. 29. Az MTV vezetői és a történelmi egyházak képviselői megállapodásra jutottak a vallási műsorok ügyében.

Febr. 17. Antall József Csúcs Lászlót és Nahlik Gábort javasolja az MR, illetve az MTV alelnökéül.

Febr. 20. Az Országgyűlés kulturális bizottságában a liberális ellenzék az alelnökjelöltek ellen szavazott, az MSZP képviselője tartózkodott.

Márc. 2. Göncz Árpád kinevezte az alelnökjelölteket.

Márc. 6. Hankiss Elemér „szigorú megrovás” fegyelmi büntetésben részesíti Nahlik Gábort, aki az elnök távollétében az ő szándékait keresztező intézkedéseket hozott. A miniszterelnök azt fontolgatja, hogy a Legfőbb Ügyészséghez fordul, mert jogellenesnek tartja az elnök eljárását.

Márc. 14. A Sajtószabadság Klub tagjaiból megalakult a Magyar Újságírók Közössége (MÚK). Elnöke Kósa Csaba, ügyvezető titkára Stefka István.

Ápr. 27. A miniszterelnöki sajtóiroda közölte, a kormány nem fogadja el az MR és az MTV benyújtott szervezeti és működési szabályzatát (SZMSZ). Ezzel egyidejűleg a miniszterelnök kezdeményezi, hogy az Országgyűlés kulturális bizottsága hallgassa meg Gombár Csabát, és foglaljon állást, alkalmas-e az MR elnöki tisztségének betöltésére.

Máj. 7. A kulturális bizottság meghallgatta Gombár Csabát, aki a meghallgatásról nyilatkozatának felolvasása után távozott. Az ezt követő vitában a koalíció képviselői visszautasították Gombár Csaba vádjait, majd az ellenzéki képviselők kivonulása után egyhangúlag alkalmatlannak minősítették a tisztség betöltésére az MR elnökét.

Máj. 8. Dornbach Alajos, az Országgyűlés alelnöke az Alkotmánybíróságtól azt kéri, vizsgálja meg, hogy az MR és az MTV kormányfelügyeletére vonatkozó 1074/1974-es MT határozat nem ütközik-e alkotmányba.

Máj. 19. Göncz Árpád nem mentette fel Gombár Csabát. A miniszterelnöki sajtóiroda közleménye szerint ez a lépés rendkívül veszélyes precedenst teremthet a közéletben. A koalíció képviselői nyilatkozatot fogadtak el a parlamentben, amelyben alkotmánysértéssel vádolták a köztársasági elnököt.

Máj. 21. Az Országgyűlés kulturális bizottsága megkezdte Hankiss Elemér meghallgatását.

Máj. 25. Antall József miniszterelnök az Alkotmánybírósághoz fordult Göncz Árpád döntése miatt.

Jún. 8. Az Alkotmánybíróság határozatában alkotmányellenesnek minősítette az MR és az MTV kormányfelügyeletét szabályozó 1074/1975-ös MT számú határozat Dornbach Alajos által vitatott paragrafusát. Egyben kötelezte az Országgyűlést, hogy november 30-ig alkossa meg a médiatörvényt. Eddig az időpontig a minisztertanácsi határozatot hatályban tartotta.

A testület válaszolt Antall Józsefnek a köztársasági elnök kinevezési jogkörét érintő kérdéseire is. A döntést mind a miniszterelnök, mind a köztársasági elnök üdvözölte, miután a határozat többféle értelmezést is lehetővé tett.

Jún. 18. Az Országgyűlés kulturális bizottsága folytatta Hankiss Elemér meghallgatását. A bizottság javasolja a miniszterelnöknek, tegyen lépéseket az MTV elnökének felmentésére.

Jún. 19. Antall József tárgyalt Hankiss Elemérrel. Szóba került a tv-elnök távozási szándéka és az utódlás kérdése.

Jún. 23. Antall József kezdeményezi Göncz Árpádnál Hankiss Elemér felmentését.

Júl. 1. Göncz Árpád nem mentette fel a közszolgálati média elnökeit. Döntését formai okok mellett azzal indokolta, hogy a felmentéssel az államszervezet demokratikus működésének zavara állhat elő. A miniszterelnöki sajtóiroda közleményében mindkét érvet elutasította.

Júl. 6. Az MDF országos választmányának ügyvivői döntése miatt élesen elítélték Göncz Árpádot: a parlamenti demokrácián alapuló közjogi rendszer megdöntésére irányuló lépésnek tartják az elnök eljárását.

Júl. 17. Antall József levélben nehezményezte Sólyom Lászlónál, az Alkotmánybíróság elnökénél a testület döntéseinek kétértelműségét. Sólyom László válaszában kifejtette, hogy az adott jogi helyzetben az Alkotmánybíróság nem dönthet arról, hogy a köztársasági elnök lépése összhangban áll-e az alkotmánnyal.

Aug. 4. A MÚK követeli, hogy vonják vissza a Chrudinák-féle Panoráma című műsor szombati ismétlését megszüntető döntést.

Aug. 19. Hankiss Elemér bejelentette, hogy visszaállították a Panoráma szombati ismétlését.

Szept. 8. Réti Miklós MDF-es képviselő bejelentette a parlamentben, éhségsztrájkot kezd amiatt, hogy Göncz Árpád nem írta alá a médiaelnökök leváltására irányuló miniszterelnöki indítványt.

Szept. 19. A Szabad Magyar Tájékoztatásért Bizottság tüntetést szervez a parlament és az MTV épülete előtt, a médiaelnökök lemondását követelve. A demonstrációban parlamenti képviselők is részt vettek, Csurka István beszédet mondott. A szervezők szerint 70–80 ezren, a rendőrség szerint 15 ezren voltak jelen.

Szept. 28. Hankiss Elemér felmentette Pálfy G. Istvánt, a Hét és a Híradó főszerkesztőjét. Katona Tamás szerint ezt a lépést a kormány hadüzenetnek tekinti.

Okt. 1. A kormány elfogadta a Hungária Televízió Alapítvány alapító okiratát. A műholdas adás elsődleges célja műsorszórás a határon túli magyarság részére. A kuratórium a kormánypártokhoz közeli személyekből áll.

Okt. 2. Tőkés László bejelentette, hogy Pálfy G. István leváltása miatt semmilyen formában nem kíván megjelenni a Magyar Televízióban.

Okt. 13. Antall József kezdeményezésére hatpárti megbeszélésen megállapodnak, hogy ad hoc bizottságot hoznak létre a médiaügyek megoldására.

Okt. 15. Hankiss Elemér visszavonta Chrudinák Alajos megbízatását az MTV külpolitikai szerkesztőségének vezetésére. A miniszterelnök levélben szólította fel Hankiss Elemért döntésének visszavonására.

Okt. 22. A koalíciós pártok javaslata az MR és az MTV elnökjelöltjeire. MR: Csúcs László elnök, Rapcsányi László és P. Szabó József alelnök. MTV: Ribánszky László, a SZER volt munkatársa, Jankovics Marcell, Nemeskürty István elnök, Nahlik Gábor, Sára Sándor, Rományi Béla főgyártásvezető alelnök.

Nov. 3. Antall József ismét kezdeményezte Göncz Árpádnál a médiaelnökök felmentését azzal, hogy az alelnökök lássák el helyettesítésüket.

Nov. 5. Göncz Árpád nem mentette fel Gombár Csabát és Hankiss Elemért. A miniszterelnökkel való megállapodására hivatkozott, amely szerint az elnököket és az alelnököket a kulturális bizottságban kétharmados arányban támogatott új vezetők kinevezésével egy időben mentik fel. Antall József válaszában közli, hogy ez a megállapodás már nincs érvényben.

Nov. 6. A kulturális bizottságban Sára Sándor, az MTV elnökjelöltje nem kapja meg a kétharmados támogatást.

Nov. 30. A kormány a gazdálkodás körében fennálló kötelezettségek megszegése miatt fegyelmi eljárást indított Hankiss Elemér ellen. A kormánytöbbség elfogadta a közszolgálati médiumok önálló költségvetési fejezetként való megszüntetését.

Dec. 9. Göncz Árpád ismét közölte Antall Józseffel, hogy nem menti fel a médiaelnököket, és nem nevezi ki Sára Sándort, illetve hogy javaslatot terjeszt elő a kinevezési törvény módosításáról. Balsai István javaslatára a kormány a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény alapján felfüggesztette állásából a fegyelmi eljárás alá vont Hankiss Elemért.

Dec. 10. Az igazságügy-miniszter büntető feljelentést tett Nagy László, az MTV gazdasági főigazgatója, valamint Bányai Gábor, a TV1 intendánsa ellen, nagy értékre elkövetett hűtlen kezelés miatt.

Dec. 18. A kormány javasolja, hogy az MTV zárolt egymilliárd forintos költségvetési támogatásából 890 milliót fizessenek ki.

Dec. 23. Ismét Chrudinák Alajos vezeti az MTV külpolitikai szerkesztőségét, mivel jogerőre emelkedett a Fővárosi Munkaügyi Bíróság ítélete, amely hatályon kívül helyezte felmentését.

Dec. 30–31. Az Országgyűlés elkezdte a szavazást a médiatörvényről. Salamon László, az alkotmányügyi bizottság elnöke és Balsai István úgy ítélte meg, hogy a törvény egésze nem igényel kétharmados többséget. Az ellenzék a kétharmados passzusok nagy részét „kiszavazta”, s ezzel a törvény elfogadását lehetetlenné tette. A végszavazáson  igen szavazat nélkül, 122 nem szavazattal és 170 tartózkodással elvetették a törvényt.

(A Magyarország politikai évkönyve, 1993 című kiadvány alapján)

• Beszélő évek – 1992