Vissza a főcikkhez →

az új kormányhoz és a szakszervezeti tagsághoz


A kedvezményes üdültetés válságban van! Az állami költség-hozzájárulás befagyasztása azt eredményezte, hogy 1986-tól a beutaltak száma radikálisan csökken, miközben a tagdíjakból az üdülés működési költségeihez – két alkalom kivételével – a szakszervezetek soha nem járultak hozzá. 400 ezer helyett idén már csak 280 ezren pihenhetnek kedvezményesen. Ma már az üdülők gazdálkodják ki a fenntartási költségek csaknem 50%-át, oly módon, hogy a férőhelyek egy részét az idegenforgalomban értékesítik.

Az üdültetés helyzete 1990-re olyannyira kritikussá vált, hogy a továbbiakban már a gondjaira bízott vagyon megőrzése és a működtetése is veszélybe került. Ennek alapvető oka – túl az állami költségtérítés évek óta tartó csökkenésén – a Főigazgatóság helyzetének jogi és gazdasági rendezetlensége, a jövőt megalapozó döntések elodázása.

1. A Főigazgatóság idei költségvetése 100 milliós hiányt mutat. Ez kétségessé teszi több üdülő IV. negyedévi nyitva tartását és az állagmegóvást is.

2. A múlt évben a Főigazgatóság az üdültetés korszerűsítésére koncepciót dolgozott ki, amelyet a tagság megvitatott. Ennek ellenére a SZOT testületei nem hoztak döntést. Az MSZOSZ márciusi alakuló kongresszusa – lényegében a koncepcióval egyetértve – határozatában kijelentette, hogy az üdültetés megőrzése és korszerűsítése valamennyi szövetséghez tartozó és azon kívüli szakszervezet további fontos feladata. Az egységes üdülővagyont a munkavállalók javára hatékonyabban kell működtetni. Olyan törvényi szabályozásra van szükség, amely lehetővé teszi az üdülés költségeihez való hozzájárulást, oly módon, hogy azt ne az intézményrendszer, hanem szociális helyzetüktől függően az üdülő emberek kapják. Kongresszusi állásfoglalás ellenére a Szövetségi Tanács hónapok óta nem döntött az üdültetés további sorsáról, ezzel veszélybe sodorta, sőt már lehetetlenné tette a következő évi működést is. Még mindig nincs a Főigazgatóságnak alapító okirata, az sem dőlt el, hogy a régi rendszer szerint üdültethet-e, vagy áttérhet-e a korszerűbb formára.

3. Miközben a jelenlegi és jövőbeni működés feltételei egyre romlanak, egyes szakszervezetek a kongresszus konszenzussal hozott határozata ellenére az üdülővagyon szétszedésének igényével lépnek fel. Nem törődnek azzal, hogy ez az igényük ellentétes valamennyi munkavállaló érdekével. Ez a magatartás nem számol azzal sem, hogy ily módon a munkaerő újratermelését szolgáló szociális rendszer alapjai kerülnek veszélybe. Látni kell ugyanis, hogy egymás után szűnnek meg, kerülnek kalapács alá a vállalati és intézményi üdülők, vagy a fenntartási források hiányában, vagy azért, mert a fenntartó vállalatot szanálni kell, netán csődeljárás alá kerül. Nem egyszerűen az MSZOSZ üdülési szervezetének fennmaradása a tét, hanem a teljes szociális rendszer, ezen keresztül a szakszervezetek léte is. A döntés elmaradásáért a SZOT, illetve az MSZOSZ vezető testületeit terheli a teljes felelősség. Annál is inkább, mivel az üdülési dolgozók problémáik megoldása érdekében már felhívással fordultak a szakszervezetek vezetőihez, sajnos eredménytelenül.

A szociális jelleg megőrzésére, a működés korszerűsítésére, a jogi alapok megteremtésére már csak egyetlen út kínálkozik:

Az üdülés 6500 dolgozója nevében, valamennyi munkavállaló érdekében deklaráljuk, hogy a mai naptól nem ismerjük el az MSZOSZ fennhatóságát. Követeljük az önálló költségvetési fejezetként nyilvántartott [2255/1955. (XII. 31.) Mt. sz. hat.] MSZOSZ Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatóságának és teljes vagyonának azonnali államigazgatási felügyelet alá vonását. Célunk ezzel az, hogy a kormány és a parlament sürgősen döntsön a működés korszerűsítéséről és a szociális rendszer jogi-gazdasági feltételeiről.

A működés folytonossága érdekében a Főigazgatóság és intézményei ügyvezető testületet hoznak létre.

Ezzel párhuzamosan az üdülésben dolgozók érdekeik képviseletére önálló szakszervezetet alapítanak, és nem csatlakoznak egyik szakszervezeti szövetséghez sem.

Az 1990-re kiadott beutalók természetesen továbbra is érvényesek.

Kérjük a szakszervezeti tagságot, hogy döntésünket fogadja megértéssel, mert az ő érdekük is az, hogy az üdültetés intézményeinek jogállása, tulajdonviszonyai végre rendeződjenek, és kialakuljon egy korszerű, szociális elvű üdülési rendszer.

1990. május 18.

Üdülési Dolgozók Szakszervezete

Üdülési Főigazgatóság és Intézményei
Ügyvezető Testülete

• Belföld