Vissza a főcikkhez →

Független Magyar Kezdeményezés (FMK), majd 1992 óta a Magyar Polgári Párt (MPP) – a második világháború utáni első szlovákiai magyar politikai erő egy nappal az emlékezetes prágai diáktüntetések után, 1989. november 18-án alakult. A kezdettől fogva szabadelvű, polgári párt 1990 és 1992 közt tagja volt a szlovák és csehszlovák kormánykoalíciónak, 1992-ben nem került be, parlamenten kívüli pártként tevékenykedett, 1994-től ismét parlamenti párt: egyetlen képviselője van a pártelnök A. Nagy László személyében.

Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (MKDM) – a rendszerváltás utáni év elején jött létre, azóta is ellenzékben politizál, állandó parlamenti képviselettel. A szavazások során mindvégig támogatták a Carnogursky és Moravcík vezette kabineteket, és aktívan részt vettek Vladimír Meciar kétszeri megbuktatásában. Pártelnök: Bugár Béla.

Együttélés Politikai Mozgalom – 1990 tavaszán alakult, eredetileg ideológiamentes érdekvédő szövetségnek határozta meg magát, s valamennyi csehszlovákiai nemzeti és etnikai kisebbség (magyarok, németek, lengyelek, romák, zsidók, horvátok stb.) képviseletére pályázott. Többnyire szoros szövetségben lépett fel az MKDM-mel. Elnök: Duray Miklós. 1991-ben az Együttélésből kivált néhány személyiség létrehozta a Magyar Néppártot, melynek fő célja a másik három mozgalom egyesítése volt. Az MNP sohasem jutott parlamenti képviselethez, első közgyűlésük óta (1991) alig fejtettek ki észlelhető politikai tevékenységet, sokan létüket is megkérdőjelezik.

Magyar Népi Mozgalom a Megbékélésért és a Prosperitásért (MNPMP) – az Együttélésből kiszakadt politikai személyiségek, valamint a Demokratikus Baloldal néhány volt parlamenti képviselője és tisztségviselője akarja létrehozni baloldali jellegű mozgalomként: jelen pillanatban a regisztrációhoz szükséges ezer támogató aláírás begyűjtésénél tartanak.

• Külföld