A második világháború után több területi-adminisztratív átszervezés színtere Románia:
1. 1950. szeptember 8-i, 5/1950-es törvény értelmében a megyék helyett 28 tartományt alakítanak ki; a tartományok részegységei a rajonok. Erdély 22 megyéjéből 11 tartomány lett; Sztálin (Brassó) tartomány része lett Csík, Udvarhely és Háromszék (mint Csíkszereda, Székelyudvarhely, Kézdivásárhely, Sepsiszentgyörgy rajonok).
2. 1952. szeptember 27. A 331/1952-es törvény értelmében a tartományok száma 18-ra csökken. Megalakítják a Magyar Autonóm Tartományt, székhelye: Kolozsvár. Marosvásárhely, Csík, Erdőszentgyörgy, Gyergyószentmiklós, Maroshévíz, Szászrégen, Kézdivásárhely, Sepsiszentgyörgy és Székelyudvarhely rajonok tartoznak hozzá; itt él a romániai magyarság egyharmada, közel 540 000 fő. 1960-ban Kézdivásárhely, Sepsiszentgyörgy rajonokat Brassó tartományhoz csatolják; a tartomány nevét Maros Magyar Autonóm Tartományra változtatják, idecsatolják a román többségű Ludas és Dicsőszentmárton rajonokat.
3. 1968. február 15. Megszüntetik a tartományokat, rajonokat, létrehozzák a megyéket; a következő egy évben kijelölik a helyi közigazgatás egységeit, a községeket, városokat, municípiumokat.
Blogok
„Túl későn jöttünk”
Zolnay János blogja
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
E-kikötő
Forradalom Csepelen
Eörsi László
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
7 év 46 hét
10 év 19 hét
10 év 22 hét
10 év 22 hét
10 év 24 hét
10 év 24 hét
10 év 24 hét
10 év 26 hét
10 év 27 hét
10 év 27 hét