Skip to main content

Beszélő folyóirat, 11. szám, Évfolyam 2, Szám 10

Kovács András Ferenc: Kántor Lajoshoz

Révész Sándor:

Révész Sándor - Szekfű András: Nekem az Aczél megengedte…

Herskó Jánossal beszélget Révész Sándor és Szekfű András

Herskó János: Herskó János búcsúlevele, 1970

Fertő Imre: Vita a földtulajdonról

Pléh Csaba: A magyar egyetemek látszatamerikanizációja és az álmok egyeteme

Fábri György: A magyar egyetemek látszata

Vita Pléh Csabával

Litván György: Hanák Péter ravatalánál

(1921–1997)

Hanák Péter: 1867 – európai térben és időben

Kende Péter: A kelet-európai kisnemzetek három lehetséges útja

Molnár György: A Vörös Hadsereg magyarországi hadjárata 1956-ban

Eörsi László: A corvinisták a második szovjet támadás után

Magos Gábor: Molotov-koktéllal a tankok ellen

Heller Ágnes: 1968

Beck Tibor - Germuska Pál: Kronológia – 1968

Domány András: Lengyelország ’68 – fajvédő kommunizmus

Neményi László: 1968 Amerikában

Gagyi József: „És miként a fának szerves tartozéka…”

: [Te­rületi-adminisztratív átszervezések]

: [Újság-cikkek]

Gömöri György: Hazatérés az intervencióba

Wystan Hugh Auden: 1968 augusztusa

Kun Miklós: Egy hónappal a fegyveres beavatkozás előtt

Hahner Péter: Vietnam

Bikácsy Gergely: Reformerek és karavánok

: Az 1968-ban bemutatott nagyjátékfilmek

Bán Zoltán András: Kik ezek?

Czeizel Endre: Infecundin ’68

: Szilágyi Andor Shalim című könyvéről

beszélget Angyalosi Gergely, Bán Zoltán András, Németh Gábor és Radnóti Sándor

Kontra Ferenc: Térden hagyott erdők

Két ország között a Drávaszögben

Svetlana Slapsak: Jugozombi

Galántai Zoltán: Mémek, elméletek, evolúciók

: A Fővárosi Bíróság Ítélete

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon