Skip to main content

Túrós András földjén

Vissza a főcikkhez →


Amikor 1989. december 9-én, a jogállamiság bejelentése után, de úgy este fél nyolc előtt megpillantottuk a Tejbár vendéglőt – mivel nem volt kiírva, hogy „Csak fehérbőrűeknek” –, gondoltuk, lesz, ami lesz, vegyünk egy doboz cigarettát – írja levelében Pohlot Sándor, sátoraljaújhelyi olvasónk.

Az ügy részleteit egy másik, az igazságügy-miniszternek címzett, december 20-án kelt és mindmáig válasz nélkül maradt levélből tudhatjuk meg:

„Pohlot Sándor kisiparos, magánkereskedő, Pohlot László géplakatos és sógoruk, Kalocsai Sándor villanyszerelő kissé italos állapotban hazafelé tartottak. Elfogyott a cigarettájuk, és betértek a Tejbár vendéglőbe, hogy vegyenek. Bár a zárásig még volt egy fél óra, a vezető mégsem engedte őket kiszolgálni. Emiatt vita kerekedett, az üzletvezető minden ok nélkül kihívta a rendőröket, akik meg is jelentek, és távozásra szólították fel őket. A fiatalemberek tiltakoztak. Ekkor megjelent egy harmadik rendőr, spray-vel szembefújta a fiatalembereket, és azonnal hozzáfogott gumibottal verni őket. Ekkor az előző két rendőr közül az egyik szintén elővette a gumibotot, és ütlegelte őket. Ezután megbilincselték a két Pohlot testvért, és tovább ütlegelték. Amikor Pohlot László feje felhasadt és elborította a vér, akkor mindkét Pohlot fiú magánkívüli állapotban próbált védekezni. Az egyik rendőr kezét Pohlot László megharapta. Ismételten hangsúlyozzuk, hogy ekkor már meg voltak bilincselve. A további ütlegelés következtében Pohlot László elájult.

Amikor két rendőr a kocsiba rakta az ájultra vert Pohlot Lászlót, megérkezett Széll Lajos rendőr százados, aki láthatóan ittas állapotban és civil ruhában volt. »Várjatok«, majd én elintézem! felkiáltással lábánál fogva kihúzta az autóból a fiatalembert, és ismét ájultra verte.”

A három fiatalembert még aznap kihallgatták, majd december 12-én előzetes letartóztatásba helyezték. Az előzetes letartóztatást elrendelő határozat ellen panasszal éltek.

A panaszt a BAZ Megyei Főügyészség december 20-án kelt határozatában az alábbi indoklással elutasította:

„A nyomozás eddigi adatai alapján – így különösen az intézkedő rendőrök, Nagy László, Szívós Tibor továbbá Pitko László vallomásai alapján – egyértelműen megállapítható, hogy a gyanúsítottak 1989. december 9. napján Sátoraljaújhelyen a Tejbárban ittas állapotban hangoskodtak, rendbontó magatartást tanúsítottak, amiért is az üzlet dolgozói rendőri segítséget kértek. A helyszínre érkező Nagy László és Szívós Tibor a gyanúsítottakat távozásra szólította fel, majd miután a felszólításnak nem tettek eleget, őket személyazonosságuk igazolására szólították föl. A gyanúsítottak ezt is megtagadták, majd mindkét rendőrt tettleg bántalmazták, akik erősítést kértek, így érkezett a helyszínre Pitko László rendőr őrmester, aki a gyanúsítottakat cselekményük abbahagyására szólította fel. Erre Pohlot László és Kalocsai Sándor őt rángatni kezdték, majd Nagy Lászlót ütlegelték és rugdosták, miközben Nagy László a földre került. Pitko László a földön fekvő Pohlot Lászlót próbálta megbilincselni, mire a gyanúsított Pitko László kezébe harapott.

A gyanúsítottakat végül három határőr és egy rendőrtiszt segítségével sikerült megfékezni, s a személygépkocsiba beültetni. A gyanúsítottak terhére róható cselekmény jelentős tárgyi súlyú, amelyre figyelemmel a még büntetlen előéletű gyanúsítottak esetében is súlyos büntetés kiszabása várható, mely mindhárom gyanúsított esetében megalapozza a szökés veszélyét, ugyanakkor alaposan feltehető az is, hogy a gyanúsítottak esetleges összebeszélésük folytán az eljárás sikerét is veszélyeztetnék.”

Dr. M. Tóth Imre
megyei főügyészhelyettes


December 28-án újabb elutasító határozat született:

„Az előzetes letartóztatás elrendelése ellen benyújtott panasz elutasítását követően gyanúsítottak védője szabadlábra helyezésük iránt nyújtott be kérelmet. Kérelmében előadta, hogy a gyanúsítottak rendezett körülmények között élnek, mindhárman kereső foglalkozással rendelkeznek. Kitér arra is, hogy a cselekmény elfajulásában közrehatott az üzletvezető eljárása és a rendőrök nem megfelelő fellépése is.

A védő által előadottak az előzetes letartóztatás elrendelésének megalapozottságát nem érintik, s mivel az előzetes letartóztatás elrendelésének okai változatlanul továbbra is fennállnak, a szabadlábra helyezés iránti kérelmet elutasítottam.”

Mátyás István ügyész


























Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon