2014. április 18.
„Európa jobbra fordul? Szélsőjobboldali populizumus, extrémizmus és az európai választások” címmel tartottak márciusban egy konferenciát Kölnben, amely sok tekintetben új megközelítéseket és perspektívákat vonultatott fel a szélsőjobboldalról szóló diskurzussal kapcsolatban.1 A konferenciát némi iróniával indította a téma egyik leginkább elismert szakértője, az amerikai Georgia-i Egyetem professzora, Cas Mudde.
2014. április 17.
1998 őszén Jacek Kuroń1 újabb súlyos műtéten esett át. Ekkor már egy évtizede műtétek sorozatát hajtották végre rajta, melyek szinte folyamatos szenvedéssé tették az életét. A műtét közben, amellyel az egyik nyaki verőér elzáródását próbálták kiiktatni, súlyos szívrohamot is kapott, a szíve egy időre leállt.
Amikor magához tért a kómából, nem tudta, hol és mely időben van. Hallucinált: azt hitte, hogy börtönben van, ahol a titkosszolgálat, az őrök és az orvosok összesküvése nyomán megkínozták. Egyik barátjának, aki a kórházban meglátogatta, bonyolult történetet adott elő.
2014. április 14.
Mit gondol arról, hogy a kormány a választások szinte másnapján újraindította a német megszállás Szabadság térre tervezett emlékművének építését? – kérdezte Kálmán Olga, az ATV újságírója Schiffer Andrást. „Semmit”, válaszolta az LMP társelnöke. A kijelentés természetesen nem volt igaz.
2014. április 11.
Az orbáni rendszer nem a semmiből jött. A demokrácia eleve létező problémái, kiegészülve a speciálisan magyar társadalomtörténeti beágyazottsággal alkotják azt a keretet, amely a mozgásteret befolyásolja. E kereteken belül ismerték fel az orbáni rendszer létrehozói azt a demokrácia megszüntetésére alkalmas fasisztoid eszmeiséget, melynek alapján a hatalmukat kialakították.
2014. április 1.
A kormányváltásra készülő pártok úgy fognak elbukni, hogy ki sem hívták a kormányt, és azt sem fogalmazták meg nyíltan és világosan, hogy mi forog kockán. Kampányuk olyan, mintha Churchill 1940 májusának derekán azzal állt volna a Ház elé, hogy kormányfőként nem engedi tovább emelni a kéményseprés díját, és adókedvezményt ad a filatelistáknak.
2014. március 31.
Hazudni egyszerű, nem hazudni bonyolult. Ha egyszerűen kell beszélni az emberek nyelvén, akkor legegyszerűbb hazudni. Mert az igazság mindig árnyalt és több oldala van neki. A hazugságnak csak az a hátránya, hogy egyszerűen rá lehet mutatni, és akkor hiába beszéltünk egyszerűen az emberek nyelvén, nem lesz hatása. Illetve csak abban a körben lesz, ami már úgyis a mi körünk. Azért is fogadják el benne a hazugságainkat. A hazugság egyszerűségére és egyértelműségére törő tollharcosok csak a tábor belső kohéziójának érzelmi erősítésére és morális rombolására alkalmasak.
2014. március 28.
A Rottenbiller utca 1. 2. emelet 17. sz. lakás művészlakóinak1 történetét írom. A könyvből már megjelentek fejezetek2 s újabbak is elkészültek, de a tengernyi dokumentumból egyre újabb részleteket ismerek meg, s mindannyiszor el kell döntenem, mi fontos és mi nem, mi kerüljön a kötetbe és mi maradjon ki!
A holokauszt 70. évfordulója alkalmából feleségem édesanyjának, családjának és barátaiknak – általam ismert és közel sem teljes – történetét próbálom elmondani. Vajda Júliáról van szó, akinek ez a művészneve, Richter Júliának született Trencsénben, 1913-ban. Első férje Vajda Lajos festő volt, akit 1940-ben, mint zsidót hívták be munkaszolgálatra, ott kiújult a tüdőbaja, leszerelték, soha többé nem festett, 1941 szeptemberében meghalt. Halálának körülményei tanulságosak. A halálán lévő férfit felesége hazavitte Rákóczi úti albérletükbe, mert Vajda otthon, felesége karjaiban szeretett volna meghalni, de a ház lakói tiltakoztak a haldokló jelenléte ellen, ezért vissza kellett vinni a (mai nevén) Korányi Szanatóriumba. Ő volt a családnak, vagy tágabban: ennek a „körnek” az első áldozata.
2014. március 25.
Három időszakkal foglalkozom: a kezdetnek tekintett 70-es évekkel, a SZETA-val a 80-as évek elején, és a Wesley-vel a 90-es években.
A Kemény-iskola kialakulását mások már ismertették, így előadásában Havas Gábor, valamint Győri Péter, aki Hajnal Istvánra is utalt, mint Kemény szemléleti kiindulópontjára.
2014. március 25.
1995-ben nem sokkal a Beszélő hetilap megszűnése után egy alkalommal a Wesley szociális munkásképzéséről beszélgettünk, amikor Ottilia váratlanul azt mondta: Fannika, te leszel a tánc- és illemtanár! Csak néztem rá, mint borjú az új kapura. Fel nem foghattam, mire gondol. Látva elképedésem, felnevetett, és részletezte, miről van szó. Azon gondolkozott, hogy milyen jót tenne a szociális munkás hallgatóknak, ha általában a kultúrával, a művészetekkel, valamint önmagukkal is közelebbi ismeretségbe kerülnének, ha valamiféle érzékenyítésben részesülnének.
2014. március 12.
Örültem, amikor 1990-ben Demszky lett Budapest főpolgármestere. 1975 óta ismertük egymást, sokat írtam szamizdat lapjába, a Hírmondóba. Nagy teherbírású, okos, bátor embernek tartottam. Voltak „közös ügyeink”, jó bajtársnak ismertem meg. Sokan támadták azzal, hogy nincs semmi közigazgatási, hivatali gyakorlata, de az volt a meggyőződésem, hogy jogi végzettségével, gyors észjárásával hamar beletanul a város irányításába. Helyzetét nehezítette, hogy ellenzékben kellett a fővárost vezetnie.
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
6 év 15 hét
8 év 40 hét
8 év 44 hét
8 év 44 hét
8 év 46 hét
8 év 46 hét
8 év 46 hét
8 év 48 hét
8 év 49 hét
8 év 49 hét