2014. január 28.
A napokban látott napvilágot a Bánfalvi István vezette munkacsoport által jegyzett dolgozat, amely a feltétel nélküli alapjövedelem, a „basic income” hazai bevezetését javasolja. A patetikusan és drámaian blikkfangos LÉT néven becézett, minden Magyarországon élő magyar állampolgárnak nyújtani javasolt szociális támogatás mérlegelés nélkül minden gyereknek 25 ezer, nagykorúnak 50 ezer, terhes anyának 75 ezer forintos havi apanázst biztosítana. A javaslat elolvasható a 255075.hu honlapon.
A szöveg számos igen értékes gondolatot vet fel, sok tekintetben jól számol, és ügyesen keveri a patetikusan fennkölt értékdeklarációkat empirikus adatokkal és a javaslatot kifejtő számításokkal, táblázatokkal. Az ügyes keverés olyan szöveget eredményez, ami „unortodox, és a racionális értelmezést határozottan megnehezíti. De az anyag készítőinek éppen az volt a bevallott célja, hogy a „tudományos” kifejtésnél „ütősebben” provokatívabb, vitára késztető szöveget adjanak közre.
Révész Sándor 2014. január 21.
Alig több, mint két héttel az után, hogy a szilveszteri Magyar Közlönyben eldugott közleményből értesültünk a megszállási emlékmű tervéről, kiderült, hogy az alkotót már rég felkérték, a monumentális művet már jól megtervezték, lezsűrizték s a biztos ízlésű Kerényi Imre irányításával jól el is fogadták. Az eljárás méltó Orbán Viktor Magyarországához, a mű pedig méltó az eljáráshoz.
Az alkotó, Párkányi Raab Péter a megbízható középszer embere. József Attilától Wass Albertig bárkit megszobor, ha van rá kereslet. A mindenre megbízhatóság meglehetősen szokványos jelenség a magyarországi köztéri szobrászat nagy formátumú alakjainak körében is, ezen tehát nem akadunk fönn.
Ádám Zoltán 2014. január 15.
Nincs egy hete, hogy ezeken a hasábokon kifejtettem a véleményem a baloldali ellenzék közös listaállításának veszélyeiről. Azóta megszületett a lista, ami az előzetes várakozásoknál is nehezebb helyzetbe hozza a baloldal jövőjét nem a 2010 előtti múltban látó választót. A lista élén álló Mesterházy Attila MSZP-elnök már négy évvel ezelőtt is pártja listavezetője volt, amikor a szocialisták 19,3%-kal 1990 óta a legrosszabb választási eredményüket érték el. A második helyezett Bajnai Gordon ekkor Magyarország MSZP-SZDSZ támogatású miniszterelnöke volt. A harmadik helyezett Gyurcsány Ferenc volt az, akinek második miniszterelnöki mandátuma alatt (amit 2007-től pártelnöki megbízatás egészített ki) az MSZP támogatottsága – az Ipsos szerint az összes megkérdezett körében – 34-ről 13 százalékra csökkent.
Ádám Zoltán 2014. január 9.
Ez az írás arról szól, hogy miért nem jó ötlet a közös választási listát is magában foglaló, átfogó ellenzéki összefogás, és miért értik félre a politikai helyzetet annak sürgetői. Vagy – rosszabb esetben – miért a saját partikuláris politikai érdekeiket részesítik előnyben a baloldal és a magyar demokrácia érdekeivel szemben, amihez természetesen joguk van, de ami erkölcsileg nem különösebben vonzó magatartás.
Azok, akik a baloldal választási esélyeit egy közös választási lista létrehozásával kívánják javítani, azt állítják, hogy ezt (1) a félautoriter politikai berendezkedéssel való egységes szembefordulás igénye és (2) a kormányzó pártnak kedvező választási szabályok elkerülhetetlenné teszik.
2014. január 7.
Mi teremtettünk itt szabadságot és nyomort.
(Pontosabban az utóbbit csak explicitté tettük
Tényfeltáró és politikai munkásságunkkal.)
Petri György: Szókoszorú Solt Ottilia sírjára
„Mi teremtettünk itt szabadságot”
Petri, mint mindig, pontosan fogalmaz. De mégis, nem túlzott ezúttal a demokratikus ellenzék köréhez tartozó költő? Hiszen nem gondolhatta komolyan, hogy egy maroknyi ellenzéki buktatta meg a rendszert, amelynek erős rendőrsége, kiterjedt titkosszolgálata, hatalmas hadserege volt?
2014. január 7.
A szerző mindig szorongva olvassa régebbi írásait. Visszapillantva néhány év távlatából, vajon jól látta-e azt az időszakot, amelyben a szövegét beírta a számítógépébe? Igazolta-e az idő, amit akkor jövőnek képzelt? A válasz ritkán egyértelmű. 2007-ben, Solt Ottilia halálának tízedik évfordulóján, azt írtam, a politikai verseny résztvevői afféle pedigrének tekintik az ellenzéki múltat, akkor is festenek maguknak, ha nem rendelkeztek ilyennel. A jelen kemény antikommunistái elmondják, hogy KISZ-titkárnak, a pártállami sajtó alázatos munkatársának, főpapnak vagy besúgónak álcázták magukat, hogy titkon szolgálhassák a nemzet ügyét az életükre törő idegenszívű kommunistákkal szemben. A posztkommunisták pedig lesütött szemmel vallják meg, hogy ők pártfunkcionáriusként is a pártállam demokratikus átalakításáért küzdöttek zsenge ifjúságuktól kezdve. De azért hozzáteszem(?), vannak jelei, hogy előbb-utóbb a demokratikus ellenzék is visszanyeri azt a rangját, amely történelmi szerepe alapján megilleti.
Kozák Gyula 2014. január 7.
Születésnap vagy valami más alkalom. Karácsony és Szilveszter között, mondjuk. A Keresztapa üzent egykori koleszos társainak, az ország legfőbb közjogi méltóságainak, EU funkcionáriusainak, néhány magas állást betöltő bizalmasának. Jöjjenek Corleonéba – ahogy egymás között nevezik – szombat este, asszonyostól, ha gondoljátok, csapunk egy kis dáridót, megünnepeljük, hogy 30 éve … vagy 25 éve … Nincsenek sokan, a házelnök, a köztársasági elnök, a legfőbb ügyész, persze a közeli cégek tulajdonosai és egy-két EU-képviselő, meg néhány frissebben csatlakozott vazallus.
Ádám Zoltán 2014. január 7.
„Rendszerváltás társadalom nélkül” címmel 2013. december 29-én cikket közölt a Parameter című szlovákiai magyar portál. A szerző, Pogátsa Zoltán, eredetileg a Beszélőnek szánta az írást, aminek megjelenését követően a nyilvánosság különböző fórumain adott hangot azon véleményének, hogy lapunk méltánytalanul járt el vele szemben. Mint a cikket a Beszélőben gondozó szerkesztő, a következőket szeretném ehhez hozzáfűzni.
Ádám Zoltán 2013. december 22.
Az utóbbi napok, hetek, hónapok gazdasági híradásainak jelentős része Hernádi Zsoltról és az általa irányított magyar olajmultiról, a Molról szólt. November végén előbb arról olvashattunk, hogy a Mol nemzetközi választott bírósági eljárást indít a horvát kormány, mivel az szerinte nem teljesítette szerződéses kötelezettségei egy részét, több milliárd kunás veszteséget okozva a Mol és a horvát állam közös tulajdonában álló INÁ-nak. Ezután Hernádi egy brit PR-cég honlapján közölt videó-interjúban fejtette ki, hogy pontot kell tenni a Mol-INA-ügy végére, és ki kell derülnie, hogy a Mol és a horvát állam képes-e társtulajdonosokként irányítani a horvát olajcéget. A Hernádi-saga legutóbbi fordulójában a Mol-elnök egy korábbi Mol-vezető által kezdeményezett pótmagánvádas eljárás keretében, vádlottként jelent meg a Fővárosi Törvényszék előtt, ami azonban – egyelőre legalábbis – nem tűnik veszélyesnek sem a Molra, sem Hernádira nézve. Ahogyan a társaság közleménye hangsúlyozza: „A Legfőbb Ügyészség döntése, mely szerint nem történt bűncselekmény, továbbra is hatályban van.”
2013. december 19.
Ahogy napfény vagy levegő, úgy víz nélkül sincs élet. A H2O talán a legfontosabb vegyület a számunkra, a legértékesebb természeti kincsünk. Az úgynevezett civilizált világban erről hajlamosak vagyunk megfeledkezni, hiszen elég megnyitni a csapot, s a kívánt hőmérsékletű tiszta, iható víz folyik belőle, amennyi csak kell. De ez egyrészt korántsem volt mindig így, másrészt a világ nagyobbik részén ma sincs így. Sőt a jelek szerint meg vannak számlálva az évtizedeink, amíg ez így lesz akár a fejlett országokban is.
5 hozzászólás
Friss hozzászólások
6 év 15 hét
8 év 40 hét
8 év 44 hét
8 év 44 hét
8 év 45 hét
8 év 46 hét
8 év 46 hét
8 év 48 hét
8 év 49 hét
8 év 49 hét