Mink András 2013. október 24.
"Egy zsákba fognak belevarrni bennünket, és úgy kihajítani az ablakon, hogy csak úgy porzik"
Pozsgay Imre az MSZMP PB 1989. január 31-i ülésén
A sámli
Pozsgay Imre államminiszter, az MSZMP legfelső operatív vezető testülete, a Politikai Bizottság tagja 1989. január 28-án a Kossuth Rádió 168 óra c. műsorában a következőket mondta a párt Központi Bizottsága által felállított ún. történelmi albizottság tanulmánya alapján: "ez a bizottság, a jelenlegi kutatások alapján, népfelkelésnek látja azt, ami 1956-ban történt, egy oligarchisztikus és a nemzetet is megalázó uralmi forma elleni felkelésnek." A bejelentés nagy vihart kavart a közvéleményben és a párton belül, noha a reakciók jórészt ellentétesek voltak. A megrendülést nem a minősítés tudományos meggyőző ereje okozta, hanem merőben az, hogy először fordult elő 1956 novembere óta, hogy vezető magyar politikus a nyilvánosság előtt nem "ellenforradalomként" említette 1956-ot.
Kozák Gyula 2013. október 24.
A közreadott 1956-os röplapok Kozák Gyula magángyűjteményéből származó ritkaságok, többségük valószínűleg most jelenik meg először.
Ádám Zoltán 2013. október 24.
Gavra Gábor megmentette a demokraták becsületét. Nem tudom, ki és miért készítette a Fideszt a szavazók megvesztegetésével vádoló bajai videót. Kézenfekvő, hogy a Fideszt – ebben a formában legalábbis – igaztalanul vádoló film igaztalanságának leleplezése magának a Fidesznek lehetett leginkább érdeke, és egy ilyen manőver jól illene a felelősségeket szétkenő, a nehezen védhető fideszes húzásokat az ellenfelek diabolizálása alá temető Habony-stratégiába. Akármi is történt azonban, a film elkészült, és eljutott a megfelelő helyekre – az MSZP székházába és a hvg.hu szerkesztőségébe – majd működni kezdett. Abban, hogy működött, kulcsszerepe volt a hvg.hu-nak, amely – mint azt a szerkesztőség maga jelentette be – szakmailag hibásan készpénznek vette a képsorok elsődleges jelentését.
2013. október 23.
Görögországban 2012-ben egy szélsőjobboldali párt, az Arany Hajnal közel 7 százalékkal bekerült a Parlamentbe, népszerűsége egészen a legutóbbi időkig az országos reprezentatív felmérések szerint 13-15 százalék körüli szintig emelkedett. Harmadik Birodalmat idéző biológiai alapú rasszizmusával, szélsőséges antiszemitizmusával, nyílt agressziójával együtt járó immáron tartós népszerűsége sokkolta a világ és a görög közvélemény jelentős részét is. A közelmúltban egy látszólag váratlan fordulat következett be a párt életében. 2013. szeptember 17-én egy kocsmai szóváltás után meggyilkoltak egy köztudottan antifasiszta, baloldali rappert, Pavlos Fyssas-t. A gyilkosság után közvetlenül az elkövető bizonyíthatóan több Arany Hajnal képviselővel is lebonyolított telefonhívást, köztük Ilias Kasidiaris-al is, aki a párt szóvivője, és a jövő évben tartandó athéni polgármester választások jelöltje.
2013. október 16.
Kedves Attila!1 Bár már évek óta nem volt olyan megszólalásod, közszereplésed, intézkedésed, amellyel egyetértettem volna, nálam mégis most telt be a pohár: a Heti Válaszban (XIII/37, 2013. szeptember 12, 24-27.old., Sümegi Noémi interjúja) és az Origo.hu-n (2013. szeptember 17., Dull Szabolcs interjúja) megjelent, műfajilag nehezen besorolható gondolatfutamaid olvastán. Leginkább elvakult vagdalkozás, vagy gyűlölet-ars poetica lehetne ennek a sajátos műfajnak a neve, amelyet – minden bizonnyal öntudatlanul! – művelsz.
Petőcz György 2013. október 15.
nehéz helyzetet teremtettetek.
Írásommal („Szerkesztők a blog-korszakban”) valóságos problémákra igyekeztem felhívni a figyelmet. Ezek a problémák a ti szerkesztői gyakorlatotokban is felmerülnek. Érdemes tehát ezekre ilyen minőségükben reagálni. A válaszaitok azonban semmi mást nem mutatnak, csak azt, hogy valóban aktuálisak ezek a problémák.
Ádám Zoltán 2013. október 10.
Kozák Gyula, lapunk kitűnő szerzője sajátos írást tett közzé a minap „Sándor Erzsinek, szeretettel” címmel ezen az oldalon. A cikk egy kritika kritikája: Horeczky Krisztinának, a Népszabadság kritikusának Csáki Judit „Alföldi színháza – Öt nemzeti év” című kötetéről írott, nem különösebben hízelgő értékelésének értékelése.
Petőcz György 2013. október 8.
Múlt héten érdekes szóváltás jelent meg a Beszélőben. Sőt, nem csak érdekes, hanem tanulságos is. Blogjában Kozák Gyula indignált és lesújtó kritikát írt egy könyvkritikáról. Ez utóbbit Horeczky Krisztina, a Népszabadság munkatársa követte el saját lapjában, Csáki Judit Alföldi Róbert Nemzeti Színházban eltöltött öt évét elemző könyvéről.
2013. október 2.
1. Indulatos bevezetés
„Hogyan kerülhetett sor a köztársaság lerombolására húsz évvel a létrehozása után?” – kérdezi Kis János Az összetorlódott idő című cikkében. Válaszában anakronisztikus politikai világképeket tesz felelőssé a köztársaság bukásáért, „a Horthy-korszakba visszavágyó jobboldali és a Kádár-korszakról leválni nem tudó baloldali gondolkodást”. Nemsokára hozzáfogok, hogy Kis érvelésének legfontosabb pontjait – a vita kedvéért – összefoglaljam, előtte azonban szeretnék néhány dolgot mondani ennek a cikknek az állításairól. Már csak azért is, mert Kiséhez hasonlóan ez a cikk is hosszú lesz, és attól tartok, az olvasó joggal várja el tőlem, hogy előre jelezzem, hová akarok kilyukadni.
Kozák Gyula 2013. október 2.
Horeczky Krisztina a Népszabadságban méltatlan, elfogadhatatlan hangnemű, egyes kiszólásaiban Bayer Zsolt klasszikusait idéző bírálatot jelentetett meg Csáki Judit könyvéről, amely a Nemzeti Színház utolsó öt évének teljesítményét elemzi. A könyvnek külön aktualitást ad az a politikai hisztéria, amelyet Alföldi körül a jobboldal gerjesztett. Csáki nem kerülhette el, hogy a kötetben Alföldit (és másokat is) megszólaltasson. A cím korrekt: Alföldi színháza. Az alcím ironikus: öt nemzeti év.
1 hozzászólás
Friss hozzászólások
5 év 40 hét
8 év 13 hét
8 év 17 hét
8 év 17 hét
8 év 18 hét
8 év 19 hét
8 év 19 hét
8 év 21 hét
8 év 21 hét
8 év 22 hét