Skip to main content

Euróna

Varga Mariann: West Pannónia

Keletnek túl nyugat, nyugatnak túl kelet


1992-ben alakult meg a Határmenti Regionális Tanács a nyugati határszélen, Győr-Moson-Sopron megye, Vas megye és Burgenland együttműködésével, hogy akiknek korábban, a vasfüggöny idején, nem volt módjuk együttműködni, most erre lehetőségük nyíljon. Hat év alatt elég jelentős eredményeket ért el: felkarolta a helyi kezdeményezéseket, támogatta a helyi önkormányzatokat abban, hogy új kerékpáros-, gyalogos-, illetve közúti határátkelőhelyek nyílhassanak.

Loncsár Krisztina: Vidékfejlesztés

(Kis)régiók Európája


A vidékfejlesztés Magyarországon még mindig köztes terület, amelyet nagyon tág határok között értelmeznek: a klasszikus értelemben vett agrárfejlesztéstől – tehát az agrárstruktúra gazdaságosságának, versenyképességének fejlesztésétől – a területfejlesztési nagyságrendű szerkezeti problémák megoldásáig terjed a skála.

A vidékfejlesztés a világon mindenütt – az Európai Unióban jogszabályilag is – elkülönül a hagyományos, klasszikus agrárpolitikától.


Varga Gyula: A magyar termelő kilátásai az unióban

Nekünk kvóta kell! A magyar mezőgazdaság és az uniós csatlakozás


A magyar mezőgazdaság 2000-ben újabb mélypontot ért el, a termelés egy év alatt 7-8 százalékponttal csökkent. Nem csak ez mondatja velem azonban, hogy számos teendő vár még az ágazatra, mielőtt az ország az EU-hoz csatlakozna. Ezek mindegyike – még ha első látásra nem is – összefüggésben van az általam legfontosabbnak ítélt feladattal, a versenyképesség javításával.

A tárgyalások során nem végeztünk még a kvóta- és a bázisszerzés tekintetében.


Virág Péter: Arányváltás

Keletnek túl nyugat, nyugatnak túl kelet


A Phare Cross Boarder Cooperation (CBC), a Phare program kifejezetten a határ menti együttműködések támogatására létrejött alprogramja a magyar-osztrák, magyar-szlovák, a magyar-román és a magyar-szlovén határszakaszt fedi le, tehát gyakorlatilag a horvát és az ukrán határszakasz kivételével mindenütt működik.

A határ menti együttműködés támogatása két dimenzióban történik: a nagyobb és a kisebb projektek támogatására létrejött projektalap révén.


Kökényessy József: Önkormányzat és közhatalom

(Kis)régiók Európája


Amikor közhatalmi, közigazgatási szempontú elemzést adunk a kistérségi feladatokról, az azokat meghatározó tényezőkről, egy gondolat erejéig vissza kell tekinteni az előzményekre is. A térségi szervezetrendszerek vizsgálatánál gyakran nem vagyunk tekintettel egy nagyon fontos kérdésre: történeti perspektívából mi a tulajdonképpeni funkciója a kistérségnek Közép-Európában és különösen Magyarországon? Vagy még egyszerűbben: mi a funkciójuk a településeknek?

Politológiai és szociológiai megközelítésben van egy nagyon sajátos fejlődési trend a magyar történelemben.


Vajda László: Lehetőségek és korlátok

Nekünk kvóta kell! A magyar mezőgazdaság és az uniós csatlakozás


Bár nálunk is köztudott, hogy az Unió területén közös az agrárpolitika, mégsem felesleges értelmezni, hogy ez pontosan mit is jelent, illetve hogyan érinti ez majd a magyar mezőgazdaságot. A változások mértékének szemléltetésére álljon itt egy példa. Míg Magyarországon ma az állategészségügyet magyar törvények, rendeletek szabályozzák, amelyeket a parlament vagy a minisztérium alkotott meg, addig attól a naptól kezdve, hogy belépünk az Európai Unióba, ezek automatikusan hatályukat vesztik, és az állategészségügyről nálunk is egy európai uniós miniszteri tanácsi rendelet fog rendelkezni.

Csillag István: Gördülő tervezés és forráskoordináció

(Kis)régiók Európája


A kistérségi együttműködés két legfontosabb eleme a gördülő tervezés és a forráskoordináció. Mindkettő alapvetően ellentmond annak a politikai és a közigazgatási szerveződésnek, amellyel a térségfejlesztés reneszánsza, tehát 1990 óta Magyarországon találkozunk: a szükséges források biztosításának bevett mechanizmusai a politikai és adminisztratív verseny, a befolyással való üzérkedés és a politikai zsarolás eszközeivé váltak. Ebben a keretben értelmezhetetlenek az olyan fogalmak, mint a hatékonyság, az eredményesség.

Rechnitzer János: Kapuország

Keletnek túl nyugat, nyugatnak túl kelet


Magyarország kapuország lesz az Európai Unióba való belépésünkkel. Rajkától Letenyéig közel 1800 km-en érintkezünk majd nem európai uniós országokkal. A határ menti térségben fölrajzolható a – tradicionális, történelmi és új – centrumok patkója, amelyek infrastruktúrája, intézményrendszere sok mindenben lehetőséget nyújt az együttműködésre, sőt ez az együttműködés helyenként már ma is él. A határon túli magyarság számára is Magyarország fogja jelenteni azt a kommunikációs folyosót, amelyen keresztül az európai gazdasági, kulturális és társadalmi térbe bekerülhet.

Kiss Judit: Finanszírozható-e európai uniós forrásokból a magyar mezőgazdaság?

Nekünk kvóta kell! A magyar mezőgazdaság és az uniós csatlakozás


Nem titok, hogy a magyar mezőgazdaság sokkal rosszabb helyzetben van, mint a rendszerváltást megelőzően. Mint ahogy az is köztudott, hogy sokkal több gonddal küzd, mint tizenkét évvel ezelőtt. Válság válság hátán: termelési, értékesítési, foglalkoztatási, jövedelmezőségi és nem utolsósorban finanszírozási válság sújtja. A termelési krízis mélységét jól jellemzi, hogy a mezőgazdaság bruttó termelése jelenleg 62 százaléka a rendszerváltás előttinek.

De legalább ennyire aggasztó a finanszírozás válsága is, amelynek egyik lényeges oka az ágazat alacsony jövedelmezősége.


(Kis)régiók Európája


Az MTA Regionális Kutatások Központ, a Friedrich Naumann Alapítvány és a Soros Alapítvány idén március 29-én konferenciát rendezett (Kis)régiók Európája címmel. A miskolci találkozó anyagából válogat alábbi összeállításunk. Az előadásokat rövidített, szerkesztett formában közöljük.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon