Skip to main content

Tárcatár

Botrányok


Kövér, Pápa


Nincs kormányzás botrány nélkül. A Fidesz-kisgazda honvédelmi kormányzásban botrány volt már maga a miniszter és a politikai államtitkár személye, ordító hozzá nem értésük, kapkodásuk is, aminek következményeit ráadásul rendre „ügyetlenül kommunikálták".

A HM elrendelte, hogy a vezérkar tegyen javaslatot bizonyos létszám- és költségcsökkentő átszervezésekre. Ennek keretében a vezérkar javasolta a pápai katonai repülőtér bezárását, és az ott állomásozó MIG-21-es repülőezred felszámolását.



Jöttek, mentek, maradtak


Dr. Szabó János


Boros Imre mellett ő az egyedüli kisgazda miniszter, aki (szinte biztosan) végigüli a ciklust. Korábban még érintőleges kapcsolata sem volt a honvédelemmel, ami önmagában nem lenne baj, sőt (beosztott ügyész, téesz-jogtanácsos, a Sasad Rt. jogi igazgatója és ügyvéd volt). Saját bevallása szerint néhány nap alatt átolvasta az alkotmányt és a honvédelmi törvényt, s ezzel felkészültnek tekintette magát.

Ki kit integrál?


Bár a szakirodalomban is egyértelműen az integrált modellt tekintik megfelelőbbnek a vezetés egységének biztosítása miatt, nem véletlen, hogy az integráció ügye három kormányzati cikluson keresztül húzódott. Kényes hatalmi kérdésekre kellett lehetőleg mindenki számára elfogadható megoldásokat találni. Sokan találóan úgy fogalmaztak, hogy tulajdonképpen az a kérdés, hogy ki kit integrál: a minisztérium a vezérkart, avagy a vezérkar a minisztériumot?

Két alapvető kérdést kellett tisztázni.


A haderő-átalakítás hosszú távú programja


I. ütem: 2000–2003

Jelszó: mennyiségi és strukturális változtatások

Ez idő alatt kell áttérni az új szervezeti rendszerre, kell megvalósítani az új diszlokációt, ekkorra kell kialakítani az indokolt létszámarányokat, csökkenteni a fenntartási és működési költségeket, javítani a munka- és életkörülményeket. A szervezeti változások gyakorlatilag már befejeződtek: megszűnt, illetőleg hadtestszintű parancsnoksággá alakult át a Szárazföldi és a Légierő Vezérkara, megszűnt a hadosztályi vezetési szint, összevonták a kis létszámú helyőrségeket.


[Hivatkozások]


A haderőreform-koncepcióra elsősorban a Magyar Honvédség hosszú távú átalakításának irányairól szóló 61/2000. (VI.21.) ogy. határozat alapján hivatkozunk. A fegyveres erők létszámára vonatkozó adatok ismertetésekor 124/1997. (XII. 18.) ogy. határozat módosításáról szóló 62/2000 (VI.27.) ogy. határozatra támaszkodtunk. A reformelképzelések nagy része megjelent két korábbi kormányhatározatban: (1) 2183/1999. (VII.23.) korm. hat. a NATO 1999. évi védelmi tervezési kérdőívére adandó magyar választól, a 2001-2006.

Kiss Ilona: Nincs civil a pályán

A felelős (nélküli) honvédelmi minisztérium négy éve


„Szexuális nyaggatás” – így fordította a 90-es évek elején egy leleményes fordító a sexual harassment kifejezést egy gyorsmagyarított gyorstalpalóhoz, szemléletes példát nyújtva egyebek mellett arra is, milyen irdatlanul nehéz dolog megtalálni a helyes kifejezést olyasmire, ami nálunk nem létezett, nem tudtunk róla, vagy nem úgy tudtunk róla. De hát, ha „zaklatás”, akkor legyen „zaklatás”: elvégre kormányhatározat is előírja „az új típusú kihívásokra való megfelelés képességét".

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon