Sokasodnak a
másként-gondolkodók és másként-beszélők.
Lényegesen kisebb mértékben
a másként-gondolkodók és másként-is-beszélők.
Másként mondva:
a beszédolló veszedelmesen tágra nyílik.
Persze (mindezidáig)
manikürollóról beszélhetünk csupán.
Ugyanis
a nemigen-tudni-miként-gondolkodók
(merthogy a beszédtől elszoktatottak)
tömege
nagyjából változatlan.
Mindezidáig.
Petri György: Lehrstück
1. Megszületett a magyarországi ellenzék kurtára fogott „Mit tegyünk?”-je: Kis János a Beszélő harmadik számában mélyrehatóan elemzi a hazai gazdasági és politikai helyzetet, kelet-európai, sőt világpolitikai összefüggésekbe ágyazva ezt, és megpróbálja felvázolni az 1981. december 13-ával kezdődő új szakasz programjának alapjait.
A magyar forradalom leverésére, Csehszlovákia megszállására egész Kelet-Európában a szentszövetségi reakció évei következtek. A demokratikus mozgalmak szétszórt maradványai nem tehettek mást: töprengtek a vereség tanulságai fölött, és várták az idők jobbra fordulását. Miközben a hivatalos Kelet-Európa a lengyel munkásmozgalom eltipróit ünnepli, óhatatlanul arra kell gondolnunk, hogy harmadszor is ugyanez fog történni.
Cikkemmel arról szeretném meggyőzni barátaimat, hogy a párhuzam megtévesztő.
Azt írta egy kedves barátom, akivel olykor ideológiai vitákba feledkezünk a drótpostán keresztül, még a „kis októberi ellenforradalom” kitörése előtt, hogy mielőtt nekilátnánk innen, a magyar ugarról megdönteni szelíden a globális kapitalizmust, néhány egyszerűbb dologgal volna érdemes foglalkozni. Például az államháztartási hiánnyal. Vagy a felelős kormányzás kikényszerítésével. A korrupcióval – 1 billió, meg az apró, ahogy Jaksity György írta néhány éve egy cikkben. És például azzal is, hogy hazánkban mintegy 1,8 millió nettó adóbefizető fizeti a többiek közüzemi számláit, kórházköltségeit, rendőrét, tanítóját, polgármesterét, jegyzőjét, vasutasát, buszsofőrét. A potyautasok cehhét.
A politikai pártok hajlamosak az általuk képviselt eszmék jelentését időről időre tágítani. Nem lebecsülendő feladat a jelentéseltolódások és -váltások kimutatása, és annak feltárása, hogy a táguló értelmezés melyik eszmevidék felől érkezett. A kérdés az, hogy voltaképpen milyen tartalmakkal jelenik meg a liberális oktatáspolitika, s mit mihez tudunk viszonyítani.
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
7 év 51 hét
10 év 24 hét
10 év 28 hét
10 év 28 hét
10 év 29 hét
10 év 30 hét
10 év 30 hét
10 év 32 hét
10 év 32 hét
10 év 33 hét