Skip to main content

Beszélő folyóirat, 2011. július–augusztus, Évfolyam 16, Szám 7

Vers

Borbély Szilárd: Ariadné öregkorában

Folyamatos jelen

Mink András - Zolnay János: „A munkaerőpiactól elszakított közfoglalkoztatás reprodukálja önmagát”

Köllő János közgazdásszal Mink András és Zolnay János beszélgetett a kormány új közmunkaprogramjáról, az alacsony képzettségű rétegek foglalkoztatásának problémájáról, és arról, hogy a nagyszabású közmunkaprogram alkalmas-e arra, hogy visszavezesse őket a munkaerőpiacra. A Klubrádió Szabad a pálya című műsorában 2011. július 17-én elhangzott adás szerkesztett változata.

Mink András - Neményi László: „Ez mind régmúlt, abszolút passzé dolgok”

Kőszeg Ferenccel Múltunk vége cí­mű kötete megjelenése alkal­má­ból Mink András és Neményi László beszélgetett

Vajda Mihály: Amanda ven­dég­könyvébe

Bazsányi Sándor „…testének temploma…” című kötetéről

Játéktér

Kovai Cecília: A „cigány osztály” és az egyenlőség uralma

Két észak-magyarországi iskola „romapolitikája”

Marosán György: A párbeszéd nehézségeiről

Balázs Gábor: Irtsátok ki a gya­lá­zatost!

Halmai Gábor: In memoriam dr. Ádám György

Kultúra

Halmai Tamás: Szőnyeg

Szemere Katalin: „A politikai hamisság vagy a val­lási képmutatás jelzései fel sem tűntek nekik”

Alföldi Róberttel, a Nemzeti Színház igazgatójával Szemere Katalin beszélgetett

Szigeti Andor: A hitetlen imája

Nyerges Gábor Ádám: Az elma­radás receptje

Láng Zsolt: Kavicsok

Magyar Csaba: Lenyomatok

Deczki Sarolta: Egy tisztes­ség­te­len elbeszélő történetei

Bazsányi Sándor: Crown going

Radnóti Sándor Az üvegalmárium című kötetéről

Balogh Endre: Kissspróza­bu­ze­ra, avagy retorika és frag­­mentum a fórumon

Esterházy Péter kisprózájáról

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon