Ádám Zoltán: Kifizetetlen számla

Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitány lapzártakor kilátásba helyezett távozása nagy és fontos eredménye a magyar demokráciának.
Magyarország, mint a budapesti zavargások döbbenetes képsorai bizonyítják, nehéz időket él. Gyurcsány Ferenc május 26-i, az MSZP balatonőszödi frakcióülésén elmondott beszédének nyilvánosságra kerülését követően a kormányellenes demonstrációk többször is erőszakba torkollottak. A rendőrség képtelen volt megvédeni a Magyar Televízió székházát, a benne tartózkodókat, valamint saját kivezényelt egységeit. Az erőszak ellen valamennyi parlamenti párt felemelte a szavát, ám az ellenzék főerejét képező Fidesz-KDNP – az MDF-fel ellentétben – nyíltan rokonszenvezett a radikális csoportok által dominált utcai demonstrációkkal, a Fidesz alelnöke pedig beszédet mondott az árpádsávos lobogókat lengető tüntetők előtt, ahol korábban egy rendőrség által körözött randalírozó beszélt.
Nem tudom, észrevették-e, hogy a második Gyurcsány-kormány a rendszerváltás óta az első, amelynek nincsen egyetlen egykori ellenzéki tagja sem. Olyan még nem volt, hogy legalább egy MDF-es, SZDSZ-es vagy fideszes kormánytag (vagy -fő) ne képviselte volna a hajdani ellenzéket. Hát most van – és ez önmagában nem baj.
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
6 év 26 hét
8 év 52 hét
9 év 3 hét
9 év 3 hét
9 év 5 hét
9 év 5 hét
9 év 5 hét
9 év 7 hét
9 év 8 hét
9 év 8 hét