Skip to main content

A Divadlo Na Zábradli (Színház a Korláton) vendégjátéka a Katona József Színházban

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Allan Bennett: Kafka’s Dick (Kafka plajbásza)
Színház


A prágai Divadlo Na Zábradli 1958-ban kezdte meg működését. Nevét arról az óvárosi utcácskáról kapta, ahol található, így neve kettős jelentésű: Színház a korláton, vagy ha úgy tetszik, Színház a Korlát utcában. 1962-ben Jan Grosmann vette át az együttes vezetését, s hamarosan a modern cseh színház egyik jellegzetes és fontos műhelyévé vált. Itt kerülhettek színpadra Havel első darabjai, a Kerti ünnepély és a Leirat. Legendás előadások sora született: Jarry ÜBÜ-je, Kafka A PER-jének színpadi változata és Milos Macourek ZSUZSANKA-JÁTÉK című groteszkje. 1968-ban a sikersorozat megszakadt: Grosmannt eltávolították a színház éléről, sőt el kellett hagynia a fővárost, nem publikálhatott és útlevelet sem kaphatott. Csak a nyolcvanas évek elején térhetett vissza Prágába. A pártállam bukása után kinevezték egykori műhelye, a Zábradli élére. Moliére DON JUAN-jával kerül újra a figyelem középpontjába, aztán Havel largo DESOLATO-ját vitte színre. Alán Bennett darabja, a KAFKA'S DICK – szemérmes magyarítással: KAFKA PLAJBÁSZA – Grosmann utolsó munkája.

Bennett színész és rendező, 1960-ban jelentkezett első vígjátékával (TÚL A SZÉLEKEN), amelynek főszerepét is ő alakította. Máig több tucat komédiát, hangjátékot és tévéjátékot írt. A kafka plajBÁSZ-át 1986-ban kezdte el játszani a londoni Royal Court Színház, Richard Eyre rendezésében. A Na Zábradli tavaly mutatta be.

Katona József Színház, 25-én és 26-án, 19 h (Bp. V., Petőfi S. u. 6.)






Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon