Skip to main content

A Duna Országos Környezetvédő Egyesület újabb viszontagságai

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának
BUDAPEST

Alulírottak, egy országos környezetvédelmi egyesület szervezői az OKTH 2681–4/87. határozata ellen

panasszal

fordulunk a T. Minisztertanácshoz. Kérjük a fenti OKTH határozat hatályon kívül helyezését, egyúttal

kérjük,

hogy az általunk létrehozni kívánt országos környezet- és természetvédelmi egyesület részére felügyeleti szervet jelöljön ki.

Indoklásul előadjuk, hogy 1987 tavaszán országos környezet- és természetvédelmi egyesület szervezését határoztuk el. A szervezőmunka megkezdésének hivatalos bejelentése előtt szóbeli meghallgatást kértünk az OKTH elnökétől. Az 1987. április 15-én lezajlott másfél órás megbeszélésen dr. Ábrahám Kálmán az egyesület szükségességében és célkitűzéseiben egyetértett velünk, csupán saját illetékességét vitatta. 1987. május 5-én bejelentettük egyesületünk szervezésének megkezdését. Május 7-én és 12-én szervezési összejöveteleket tartottunk, amelyeken kb. 200 érdeklődő jelent meg. Ezeken megvitattuk az egyesület főbb szervezeti és működési kérdéseit. Az összejöveteleken az OKTH munkatársa is jelen volt, fel is szólalt; több szervezővel az összejöveteleken kívül is személyesen konzultált. Ezek után 1987. május 12-i keltezésű levelében az OKTH arra kérte a szervezőket, hogy részletes adatokkal szolgáljanak az egyesület majdani tevékenységi köréről és működési feltételeiről. Egyben kérte a szervezés abbahagyását.

Álláspontunk szerint az OKTH-nak az elnökével folytatott beszélgetésből, továbbá a szervező összejöveteleken való részvétele és a konzultációk alapján bőséges információ állt rendelkezésére, ezért további információk kérését az egyesületalapítás elodázására irányuló magatartásként értékeltük. (Erre annál is inkább alapunk volt, mert 1984-ben az OKTH egy hasonló célkitűzésű egyesület megalapítását is hasonló módszerrel – illetékesség vitatása, újabb és újabb információk kérése – hiúsította meg.)

1987. május 5-i beadványunk egyébként is a magyar egyesületi joggyakorlatban szokásos részletességgel jelöli meg az alapítandó egyesületek tevékenységi körét és céljait (lásd pl. legújabban a Nagycsaládosok Országos Egyesületét).

Válaszunkban felajánlottuk az OKTH-nak, hogy velünk sosem közölt konkrét aggályait alakuló közgyűlésünkön tisztázza. Ezután az OKTH 1987. május 28-án határozatban hívott fel a szervezőmunka beszüntetésére. Mivel tiltó döntését nem indokolta meg konkrét okokkal, a határozat ellen fellebbeztünk. Az OKTH fellebbezésünket is elutasította azzal a nem részletezett és semmivel sem bizonyított kifogással, hogy „a rendelkezésre álló adatok alapján az egyesület a nyilvántartásba vétel feltételeinek nem felel meg, mivel célja és működése (!) nem áll összhangban a Magyar Népköztársaság állami, társadalmi és gazdasági rendjével”.

Mindezek alapján kérjük a T. Minisztertanácstól az említett határozat hatályon kívül helyezését és felügyeleti szerv kijelölését.

Budapest, 1987. szeptember 23.

Sólyom László, Vit László, Magyar Ádám, Somogyi Győző, Lenkovics Barnabás, Herczog Mária, Vargha János, Langmár Ferenc, Péterffy Ágoston, Tóth Tamás, Szekeres László, Dragon Pál, Dózsa Tamás

ORSZÁGOS KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI HIVATAL ELNÖKHELYETTES

2681–4/1987.

Tóth Tamás (1012 Budapest, Logodi u. 35.)
Dr. Sólyom László (1121 Budapest, Svájci út 13.)
Somogyi Győző (1055 Budapest, Széchenyi rkp. 7.)
Vargha János (2097 Pilisborosjenő, József A. u. 4.)
Szekeres László (1134 Budapest, Apály u. 2/c)
Vit László (1071 Budapest, Damjanich u. 51.)
Magyar Ádám (1126 Budapest, Kapu u. 16.)
Péterffy Ágoston (1023 Budapest, Bécsi u. 8.)
Herczog Mária (1016 Budapest, Logodi u. 6.)
Dragon Pál (2000 Szentendre, Eper u. 10.)
Langmár Ferenc (1023 Budapest, Árpád fej. u. 46.)
Dózsa Tamás (1054 Budapest, Bajcsy-Zs. u. 36–38.)
Dr. Lenkovics Barnabás (1026 Budapest, Endrődi u. 24.)
alatti lakosok az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal 2681/1987. számú, országos környezet- és természetvédelmi egyesület létrehozására irányuló szervezőmunka megszüntetésére kötelező határozata ellen benyújtott fellebbezése alapján az ügyet felülvizsgáltam és meghozom a következő

határozatot.

A fellebbezést elutasítom, és az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal Igazgatási és Jogi Főosztályának 1987. május 28-án kelt 2681/1987. számú határozatát helyben hagyom. Határozatom ellen fellebbezésnek helye nincs.

Indokolás

Az OKTH Igazgatási és Jogi Főosztálya hivatkozott számú határozatában a kérelmezőket az egyesület létrehozására irányuló szervezőmunka megszüntetésére kötelezte, mivel a rendelkezésre álló adatokból arra következtetett, hogy a tervezett egyesület a nyilvántartásba vétel feltételeinek nem felel meg.

A fellebbezés alapján az ügy iratait megvizsgáltam, és a következő tényállást állapítottam meg:

A rendelkező részben felsorolt állampolgárok 1987. május 5-én, az egyesületekről szóló 1981. évi 29. számú törvényerejű rendelet 2. §-ára hivatkozással bejelentették, hogy új országos környezet- és természetvédelmi egyesület szervezését kezdték meg.

A bejelentés nem tartalmazott olyan adatokat, amelyek alkalmasak lettek volna annak megállapítására, hogy az egyesület előreláthatólag megfelel a nyilvántartásba vétel feltételeinek, illetőleg rendelkezik a működéséhez szükséges feltételekkel. (1981. évi 29. sz. törvényerejű rendelet 2. § [3] bekezdés.)

1987. május 12-én az OKTH Igazgatási és Jogi Főosztálya a szervezőket arra hívta fel, hogy az egyesület tevékenységi körét s működési feltételeit a beadványban foglaltaknál részletesebben határozzák meg. A kiegészítést a szervezés előfeltételeként írta elő. Május 20-án Tóth Tamás – társai nevében is – közölte, hogy beadványukban a tervezett egyesület célját és működési körét a magyar egyesületi joggyakorlatban szokásos mértékben és pontossággal határozták meg. Közölték továbbá, hogy az egyesület céljára és működésére vonatkozó konkrét kérdések az alakuló közgyűlésen tisztázhatók lesznek.

Az egyesület felügyeletére illetékes szerv már a szervezés megkezdésének bejelentésekor köteles vizsgálni, hogy az egyesület tervezett célja és működése összhangban áll-e a Magyar Népköztársaság állami, társadalmi és gazdasági rendjével. Az e kérdésben történő állásfoglalás a későbbiekben a nyilvántartásba vétel előfeltételét is képezi. A szervezőmunka feltételeként az OKTH Igazgatási és Jogi Főosztálya a tervezett tevékenység ismertetését írta elő. A szervezők e felhívásnak mind a mai napig nem tettek eleget, a kért adatokat a fellebbezés sem tartalmazza. Az elsőfokú eljárás során a szervezők által felajánlott bizonyítás mellőzésének indoka az volt, hogy a szervezési feltételek meglétének bizonyítására az alakuló közgyűlésen való részvétel nem a megfelelő mód.                   

A rendelkezésre álló adutok alapján pedig az állapítható meg, hogy a tervezett egyesület a nyilvántartásba vétel feltételeinek nem felel meg, ezért az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1981. évi I. tv. 66. § (2) bek. alapján a rendelkező részben foglaltak szerint határoztam.

Budapest, 1987. július 7.

dr. Perczel György s. k.






































































Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon