Skip to main content

Beszélő szamizdat, 22. szám (1987/4.), Évfolyam 1, Szám 23

: Impresszum

[Kis János]: Kik azok a máskéntgondolkodók,

és hogyan különböztessük meg őket az ellenzékiektől?[SZJ]

Hosszú István: „Minden követelésetek teljesítve lesz”

Zsil völgye, 1977

Petri György: Az unalmas válság

Konrád György: A válság dicsérete

Tamás Gáspár Miklós: Útban Bangkok felé

Láng Ilona [András Ferenc]: Pomádé király új ruhája

Eörsi István: Emlékezés a régi szép időkre

Második fejezet

[F. Havas Gábor]: Kérték, legyek Raoul Wallenberg segítségére

Beszélő-beszélgetés Hertelendy Lászlóval[SZJ] – Első rész

Éliás József: Az üzenet és a pásztor

Református-hozzászólás az ún. Lékai-vitához

Bereczki Vilmos: Gondolatok a klubmozgalomról

a vezetőségválasztás ürügyén

[Solt Ottilia]: Zsigó Vilmos meghalt

Barabás Zénó [Barna Imre]: Érdemes-e embernek lenni?

Milan Kundera: A tréfa – Búcsúkeringő – A lét elviselhetetlen könnyűsége[SZJ] AB Független Kiadó

D. Gy. [Dalos György]: Egy korszakvég dokumentuma

Tézisek az irodalmi platform kérdéséhez

Ács Péter [Grawátsch Péter]: Szovjet változások a felszínen és a mélyben

: A Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottságának jelentése a magyar óvodák helyzetéről

1987/14 – 1987. május 31.

Janics Kálmán: A szemfényvesztés tovább terebélyesedik

Mécs Imre: Így kezdődött a forradalom

: Rusai László ismét fogoly

[Kőszeg Ferenc]: Szamizdatért Baracska?

: A Duna Országos Környezetvédő Egyesület újabb viszontagságai

: Jövőhajó

Ludassy Mária - Vásárhelyi Miklós: Donáth Ferenc síremlékénél

: Kelet–nyugati találkozó Budapesten

1987. november 21–22.

[Kőszeg Ferenc]: Új és újjáéledt szamizdatlapok

: Lapzárta után

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon