E. J. [Eörsi János]

Nyomtatóbarát változat

A sztrájk után még egyszer sorompóba lépett a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete (BDSZ) és a liga: Szokolai Sándor igazgató ugyanis úgy formulázta meg a Túri üzemvezetővel megújított szerződést, hogy megbízatása a kiválásról meghozandó döntésig tart. A két tömörülés és gyékényesi szervezetei ekkor közzétették álláspontjukat, amely szerint e terminusba nemcsak a két hét múlva megtartandó (és múlt csütörtökön már le is zajlott) vt-ülés, hanem az utána esedékes minisztériumi eljárás is beleértendő.

Nem sokkal ezután bemutatták a gyékényesieknek az igazgatóság ellentervezetét, amelyet a központ persze a gyékényesi előterjesztés birtokában állított össze, a kavicsbányák családjának egyben tartását indítványozva. Ennek megokolásaképpen a vállalatvezetés meglobogtatott egy június 24-én kelt Emlékeztetőt (szándéknyilatkozatot), az első írásos bizonyságot arról, ami eddig csak szóbeszéd volt Gyékényesen: hogy létezik egy terv az önállósulni szándékozó üzem bérbeadására. A bérlemény boldog várományosa az Emlékeztető tanúsága szerint egy bizonyos Dráva Kavics és Beton Kft.; ennek az osztrák–magyar vegyesvállalatnak egyik alapító tagja, Hans Kostmann úr, akivel ha az önállósulás sikerül, Túri Lászlóék is kooperálni kívánnak, régebb óta be akar fektetni a környék kavicsbányászatába, már vett is e célból egy területet a Gyékényeshez közeli Berzencén. Azonban hogy a tőke nem ad éltető erőt, ha nem segíti szakértő és emberséges helyi vezetés, azt mutatja egy sajnálatos epizód: július közepén a bányából éppen kitett Túrit helyettesítő üzemvezető – a központ utasítására – fizetés nélküli szabadságra küldött embereket, így adva kölcsön őket 130 Ft órabérért a berzencei Kostmann-birtokra, egy kis alkalmi munkára (ha nem mennek – tette hozzá –, majd küldi őket túlórában, 40-50 forintért), ám a munka előkészítetlensége miatt már az első napon komoly baleset érte az egyik munkást, Györek Ferencet.

A szándéknyilatkozat szerint a Dráva Kft. évi 30 millió forint bérleti díjat fizet a kavicsbányáknak, 700 ezer köbméter kavics kitermelése után; már a bérbevétel első napján 80%-kal emelik az üzem dolgozóinak keresetét, aminek költségeit felerészben a bérlő állja, felerészben pedig a bérbeadó, a bérleti díj alacsonyabb megállapítása által. A Dráva (név szerint Kerner Lőrinc ügyvezető igazgató, egyébiránt a Pécsi Rádió igazgatója) kötelezettséget szándékozik vállalni arra is, hogy az üzemben foglalkoztatottak számát nem csökkenti, sőt további munkahelyeket teremt egy nagy kapacitású betonüzem létesítésével. E mesés ajánlat birtokában a vállalatvezetés azt a határozati javaslatot terjesztette a vt elé, hogy utasítsa el az önállósulási indítványt, „tekintettel arra, hogy az üzem… céljai a jelenlegi vállalati szervezetben – bérbeadás útján – nagyobb biztonsággal és magasabb szinten valósulhatnak meg, miközben ez a megoldás a vállalat anyagi helyzetére is kedvezőbb megoldást gyakorol”.

Valójában a vállalat anyagi helyzetét igen érzékenyen érintené a gyékényesi üzem önállósodása: az idén várható 38 millió forint nyereségből például mindössze 1 millió maradna, és, hogy fizetni tudja a vállalat fizetési kötelezettségeit, milliókat kellene felhasználnia tartalék vagyonából. Ha nyélbe üti a bérleti szerződést a központ, biztos járadékot kasszírozhat be, s finanszírozhatja vele a rosszul menő bányák veszteségeit, sőt még azt is elmondhatja: gondoskodott a nyereséges Gyékényes – e vásott gyermek – jólétéről. A gyermek azonban maga akar gondoskodni magáról, és ha önállóvá válik, szintén eséllyel törekedhet idegen tőke bevonására, bár írásos ígérvényt erről, jogi személyiség hiányában, nem szerezhetett be. A központ most úgy érzi: ő volt a gyorsabb, és Kernerék ajánlata számszaki bizonyíték a kiválási indítvány elutasításához. De az indítvány éppen azt kérdőjelezi meg, hogy rendelkezhetnek bérbeadásról és a bánya jövedelméről az üzembéliek nélkül.

Ahogy a gyékényesiek beszámoltak róla, a vt múlt csütörtöki szavazása jól tükrözte, kinek érdeke az együvé tartozás: hárman (köztük két gyékényesi, valamint a szintén nyereséges nyékládházi bánya egyik küldötte) önállósulás-pártinak mutatkoztak, és 8 további, nyereséges bányából jött vt-tag tartózkodott; a 18 elutasító szavazatot a veszteséges bányák és a központ delegátusai adták le. De legalább döntött végre a vállalati tanács (amelynek színe elé először májusban került az ügy), és a kiválni szándékozók, immár a nemmel a birtokukban, a minisztériumhoz fordulhatnak. Egyébként e sorok írójának ottléte felett is szavaztak a vt tagjai: bejelentetlen felbukkanását követően, 1 jelenlétét támogató voks és 0 tartózkodás mellett demokratikusan kidobták a teremből. Mit tehetett a tudósító? A központnak otthont adó bérház kitört üvegű kapuján, ahol fél perccel azelőtt szabályosan közlekedett befelé, most kilépve távozott.

Tavaszi Béla, a csurgói SZDSZ-csoport és egyben a Gyékényesi Dolgozók Független Szakszervezetének ügyvivője felkérte lapunkat annak közzétételére, hogy – mivel a gyékényesi tavon semmiféle mentőszolgálat nem működik – megszervezi a balatoni Aqua Caritas Mentőegyesület helyi egységét. (Tavaszi Béla, Csurgó, Nagyréthy út 46., telefon: 345)

• gazdaság