Skip to main content

A lámpák látták

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

A lécek vastag oldalán sűrű sorban sok a lámpa, mintha arra tenne próbát a fény, hogy saját mozdulatát kitalálja. Látsszon benne puha kabát, sötét gombsor, gyalogkocsis kezén lengő rojtos ostor, vagy ha vékony táska oldalán fél malacot hord a vézna lányka, ne üljön kétség a táska tartalmára. Most egy férfi jön alattuk, gömbös pára hagyja el a száját, úgy siet, mint ki térdig forralt borban hagyta a párját, s ha hazaér, decis pohárral meri körül a bokáját. Kisfiú jön, nagy táska van nála, még reggel elment az iskolába, de oly szórakozott, zsebében ott érik az uzsonnája. Megáll, lába elé teszi a táskát, s valami furcsa gondolatba merül. Talán sokallja a lámpát? Nem, csak tetszik neki a fényár, ahogy így télen a fény bogár s lepke nélkül járkál. Mire hazaér, a füzetben magától lesz meg a lecke, s mire anyja szavára megfelelne, hogy merre járt ilyen soká, úgy alszik az asztalra borulva, mint színültig telt mézespohár.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon