Skip to main content

Cigányok Kelet-Közép Európában

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

 
Cigányok egész Európában és az amerikai kontinensen is élnek, de mai hazájuk elsősorban Kelet-Közép-Európa és a Balkán. A meglehetősen bizonytalan népességi adatok szerint a Föld cigányainak (2-5,5 millió a különböző becslések szerint) mintegy 70%-a ebben a térségben él, a döntő többség (65%) Albániában, a volt Jugoszláviában, a volt Szovjetunióban, Romániában, Bulgáriában, a volt Csehszlovákiában, Lengyelországban és Magyarországon; vagyis a volt szocialista országokban. A cigány kisebbség és a többség együttéléséből eredő problémákat még a kommunista pártok diktatúrája sem volt képes teljesen elfojtani, pedig az etnikai feszültségeket általában sikeresen nyomták a felszín alá. A szocialista tábor összeomlásával új fordulatot vett a cigány közösségek élete is: megnyílt előttük a politikai önkifejeződés és érdekérvényesítés távlata, de a gazdasági válság szakadéka is, miközben útjukat állja az elnyomás alól felszabaduló többség tényleges befogadási hajlandóságának hiánya. Az országhatárokat átlépő kelet–nyugat, illetve dél–észak irányú népességmozgás általában felgyorsult a térségben, s talán az átlagosnál intenzívebben indultak meg a cigányok is, akiket mindenünnen hajt a nyomor, s sehol sem marasztal felhalmozott vagyon. A lakosság Oroszországtól Németországig korábban ismeretlen cigány csoportokkal találkozott. Az egész térségben fel-felparázslott a pogromhangulat. Összeállításunkban szerzőink néhány térségbeli ország cigány lakosságának helyzetéről tudósítanak.


Hivatkozott cikkek

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon